A Keleti-Alpok csúcsai tízezer évvel ezelőtt jégmentesek voltak az elemzések szerint, 5900 évvel ezelőtt azonban a klíma ismét hidegebbre fordult, és a gleccserek újra növekedni kezdtek – közölték az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) munkatársai a Scientific Reports című tudományos lapban megjelent írásukban. Ötzinek, a kőkorszaki embernek, aki néhány évszázaddal a lehűlés kezdete után élt, ezért egyre melegebben kellett öltözködnie.
Az akkori földtörténeti kor a holocén volt, egy 12 ezer éven át uralkodó melegebb időszak a jégkorszakon belül. A holocénben viszont Európában klímaváltozások is történtek. A visszavonuló jég nyomán felszínre került fák, valamint egyéb adatok arra utalnak, hogy egy úgynevezett klímaoptimum (meleg időszak) uralkodott mintegy 6000 évvel ezelőtt.
Az új elemzési eredmények is alátámasztják a más meglévő adatókból levont következtetéseket.
Pascal Bohleber, az ÖAW Interdiszciplináris Hegységkutató Intézetének munkatársa a tiroli Kauner-völgyben emelkedő 3518 méteres Weißseespitze gleccserénél végzett fúrásokat és két, így nyert jégmagot elemzett.
A jégbe zárt szén segítségével meg tudták állapítani a legrégebbi, a sziklás altalajnál lévő rétegek korát. Ez alapján a gleccserben lévő legrégebbi jég nagyjából 5900 éves, legfeljebb 7000. „Ez arra utal, hogy előtte a csúcs jégmentes volt” – mondta Bohleber. A tudósok ezért abból indulnak ki, hogy az akkori klímakörülmények miatt nagy magasságban sem volt lehetséges a tartós gleccseresedés, mivel túl meleg volt. Csak ezután javultak a körülmények a jégtömegek kialakulása szempontjából.
A jégfuratok mindössze 12 kilométerre vannak attól a helytől, ahol 1991-ben megtalálták Ötzit, a gleccsermúmiát 3200 méteres magasságban. Ötzi korát 5100-5300 évre teszik, életében valószínűleg a gleccserek ismét megjelentek a Keleti-Alpokban. „Ez az akkori emberek számára azt jelentette, hogy az Alpokon való átkelés valószínűleg veszélyesebbé vált” – mondta Bohleber.
Azt nem tudni, hogy Ötzi a jégben halt-e meg, vagy a halála után zárta magába a jég. A jégtömeget, amely konzerválta a testet, sohasem datálták kutatók, ma pedig már nem létezik.
A jelenlegi globális felmelegedés előrehaladtával a hely hamarosan ismét jégtelenné válik. „Szerencsénk van, hogy egyáltalán tudtunk még jégfuratot venni. Fogy az időnk. Még 10-12 méternyi jég van, néhány éven belül azonban teljesen eltűnhet” – mondta Bohleber.
A gleccserkutató kiemelte, hogy bár az átkelő csúcsa a holocén korban egyszer már jégtelenné vált, ez nem jelenti azt, hogy akkoriban melegebb volt, mint ma. „Adataink alapján csak azt mondhatjuk, hogy a gleccserek 5900 éve ismét növekedni kezdtek. Hogy mi volt előtte, azt nem tudjuk rekonstruálni a jégfuratokból” – jegyezte meg.
A Nyugati-Alpok csúcsain 4000 méter felett ugyanakkor sok helyen a holocén teljes időszaka alatt megmaradt a jég. Nem tudni, hogy ez a jövőben is így marad-e. „A gleccserek jelenleg drámai sebességgel húzódnak vissza, ezt sürgősen tovább kell vizsgálni. Ennek fontos alapot ad a gleccserek holocén kori múltjának ismerete” – mondta Bohleber.
