Tavaly közel harmadával, 12,7 milliárd köbméterről 18,6 milliárdra ugrott a földgázbehozatal – számítható ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a központi vezetékekért felelős FGSZ tegnap megjelent 2019-es statisztikai kiadványa, illetve az erről kiadott közlemény alapján. Bár az irat az okokat nem feszegeti, a kiugrásban a legkevésbé a hazai igények játszottak szerepet. A belföldi fogyasztás ugyanis csupán 2 százalékkal, 10,05 milliárd köbméterre nőtt. (A szint három éve állt már 10,3 milliárd, sőt másfél évtizede pedig 15 milliárd köbméteren is.) A valós ok inkább a hazai gáztárolók erőltetett kormányzati teletöltésében, a kevesebb mint felére visszaeső kitárolásban, valamint az öles léptekkel bővülő gázkivitelben keresendő.
Utóbbi kevésbé látványos, de annál figyelemre méltóbb jelenség. Míg 2015-ben még csak félmilliárd köbméter gáz került Magyarországról a határon túlra, addig a mennyiség tavaly már a hétmilliárd köbmétert közelítette. Szakértőnk a folyamatot elsősorban az Ukrajnába irányuló szállítások felfutásával magyarázta. Mivel ugyanis az oroszok korábban elzárták a velük háborús viszonyban álló szomszédjuk közvetlenül ellátóvezetékét, az ukrán ellátást nyugati államok-kereskedők vették át (akár eredendően orosz gázt szállítva).
Emellett immár évi milliárdos tétel kerül Magyarországról Romániába és Horvátországba is. A kimutatásban a Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina ellátását szolgáló, évi körülbelül kétmilliárd köbméteres, hagyományos orosz szállítmány külön tétel.
A napi csúcs-gázfogyasztást tavaly január 8-án mérték 60,7 millió köbméterrel, mínusz 3,23 Celsius-fokos napi középhőmérséklet mellett. Az utóbbi öt év rekordját közel 70 millió köbméterrel 2017. január 10-én mérték mínusz 10,8 Celsius-fok mellett. (Megjegyzendő, a rendszer ma már akár közel napi 200 millió köbmétert is képes lenne kiszolgálni.) 2019-re 29 ezerrel 3,5 millióra nőtt a hazai gázfogyasztók száma – teszik hozzá.
