A kórházban ápolt, Covid-19-ben szenvedő betegek esetében többször volt szükség a lélegzés támogatására, intenzív osztályon való ápolásra, hosszabb kórházi kezelésre és csaknem ötször nagyobb volt az elhalálozás kockázata, mint az influenzával ápoltak esetében – derült ki abból az amerikai szövetségi adatokat feldolgozó tanulmányból, amelyet a St. Louisban működő Washingtoni Orvosi Egyetem kutatói készítettek.
A kutatók az amerikai veteránügyi minisztérium által kezelt adatbázisban szereplő, személyazonosításra alkalmatlanná tett orvosi dokumentációkat elemezték. A vizsgálatban az Egyesült Államokban február 1. és június 17. között Covid-19 miatt kórházba került 3641 páciens adatait, továbbá 2017. január 1. és 2019. december 31. között influenza miatt kórházi ápolásra szoruló 12 676 beteg adatait elemezték. A tanulmányban szereplő betegek átlagos életkora akár Covid-19-ben, akár influenzában szenvedtek, 69 év volt.
A Covid-19 vagy influenza miatt kórházi kezelésre szorulók közül a koronavírusos betegek esetében ötször nagyobb volt a halálozás kockázata, mint az influenzásoknál. A 12 676 influenzás páciens közül 674, 5,3 százalék hunyt el, míg a 3641 koronavírusos beteg közül 676, 18,5 százalék hunyt el – állapította meg a The BMJ tudományos folyóiratban kedden publikált tanulmány.
Átlagosan a koronavírusos betegeknek négyszer nagyobb valószínűséggel kellett valamilyen lélegzéstámogató kezelést kapnia, és csaknem 2,5-szer volt nagyobb a valószínűsége, hogy intenzív osztályon kellett őket ápolni. A Covid-19-ben szenvedők gyakrabban szorultak hosszabb kórházi ellátásra, mint az influenzások, átlagosan három nappal töltöttek többet kórházban.
A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményeként a kutatók azt is megállapították, hogy az influenzásokhoz képest a Covid-19-ben szenvedő pácienseknél megemelkedett a kockázata a cukorbetegség kialakulásának: száz páciens esetében kilenccel több koronavírusos betegnél állapították meg a szövődményt.
A kutatók azt is megállapították, hogy az influenzával összehasonlítva a Covid-19 következtében megnövekedett az akut vesekárosodás és súlyos szeptikus sokk kialakulásának veszélye, a kórházban ápolt páciensek közül 100 betegenként átlagosan mindkét szövődmény hattal több koronavírusos betegnél jelentkezett az influenzával kezelt betegekhez képest.
Az influenzával kezeltekhez képest a Covid-19-ben szenvedőknek több gyógyszert kellett kapniuk a súlyosan alacsony vérnyomásuk miatt: a tanulmány szerint 100 páciensenként 11,5-del több koronavírusos betegnek kellett több gyógyszert kapnia.
Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a Covid-19-ben szenvedők közül a 75 éves és annál idősebb, krónikus vesebetegségben vagy demenciában szenvedő pácienseknél, és az orvosi értelemben elhízott, vagy cukor- vagy vesebeteg afroamerikai pácienseknél volt a legnagyobb a halálozás kockázata.
„Hívhatjuk a koronavírust légúti vírusnak, de ha megnézzük a hozzá kapcsolódó klinikai következményeket, jelentős károsodást okozhat az agyban, a májban, a szívben, a vesében és a véralvadási rendszerekben.
A tudós felhívta rá a figyelmet: elképzelhető, hogy a Covid-19-en átesett pácienseknél egy vagy öt év múlva olyan komplikációk is jelentkezhetnek, amelyet nem vettek figyelembe. Mint mondta, tudnak olyan páciensekről, akik a Covid-19-ből nem tudtak teljesen felépülni, továbbra is rosszullétre vagy szokatlan fáradtságra, esetleg étvágyuk megváltozására panaszkodnak.
