Az Európai Parlament (EP) a brüsszeli plenáris ülésén jóváhagyta a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az uniós források védelmét szolgáló rendeletet – közölte szerdán az uniós törvényhozó testület.
A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács a múlt héten erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról.
A mechanizmus alkalmazása esetén első lépésként, amennyiben megállapítja, hogy egy tagállam jogsértést követ el, az Európai Bizottság javasolhatja a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárás megindítását. Ezt követően a tagállamokat tömörítő Tanácsnak egy hónap, kivételes esetben három hónap áll rendelkezésére, hogy minősített többséggel szavazzon a javasolt intézkedésekről.
A teljes döntési mechanizmus időtartama 7-9 hónap. Az új jogszabály nem csak egyedi esetekben, hanem – a szöveg szerint – akkor is alkalmazható lesz, ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, és ennek hatása van az uniós források kezelésére.
A tájékoztatás szerint az EP a rendelet elfogadása mellett egy állásfoglalásról is szavaz, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsa és az uniós bizottság számára a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatban.
Amint azt a Népszava megírta, múlt csütörtökön megállapodtak az uniós vezetők a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, illetve a jogszabályt megmagyarázó és pontosító nyilatkozatról.
Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt, amit az utóbbi két hétben a magyar és a lengyel kormány blokkolt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben.
Az EU27-ek brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján hagyták jóvá a jogállami feltételrendszert kiegészítő politikai deklarációt, amit a német soros EU elnökség nevében Angela Merkel kancellár tett le a huszonhetek asztalára, miután megegyezett a vétót lobogtató Orbán Viktor magyar, és Mateusz Moraiwiecki lengyel miniszterelnökkel.
A két politikus a rendelet visszavonását, vagy legalábbis a módosítását szerette volna elérni, ami nem sikerült. Ehelyett egy olyan kompromisszumban egyeztek meg, amely szerint az unió elhalasztaná és valamelyest megnehezítené az alkalmazását.
