Mára behozhatatlannak látszó fölényre tettek szert bizonyos piaci szegmensekben az amerikai technológiai óriáscégek: az online hirdetések esetében a bevételek több mint felét a Google anyavállalata, az Alphabet, illetve a Facebook teszi zsebre, részben amiatt, mert kihasználják más területeken megszerzett monopolhelyzetüket. A két cég különböző platformjain többnyire ingyenes szolgáltatást nyújt, és abból termeli a profitot, hogy a felhasználókról közben adatokat gyűjtenek, majd az ezáltal megismert igényeikhez igazítva célzott reklámokat mutatnak nekik. A személyre szabott hirdetések hatékonyabbak, ugyanis nagyobb eséllyel érik el a termékek célcsoportját. Minél több az adat, annál jobban működik a módszer – és ezért éri meg a vállalatoknak a legkülönbözőbb szolgáltatásokat nyújtani. Az Alphabet tulajdonában áll például a világ két legnépszerűbb honlapja, az abszolút piacvezető Google kereső és a YouTube videómegosztó, az okostelefonok nagyjából 72 százaléka pedig a cég Android nevű operációs rendszerét futtatja. Mindez már önmagában hatalmas versenyelőnyt biztosít, amelyet még tovább fokoz a szolgáltatások egymásba integrálása: a Google keresője általában a vállalat saját platformjait listázza először a találatok között. Ha pedig esetleg egy konkurens mégis kihívást jelent egy cég piacvezetői pozíciójára, akkor a fenyegetést gyakran felvásárlással hatástalanítják – ez történt egyebek mellett a Facebook által bekebelezett Instagrammal is.
Habár az Európai Bizottság próbált szembeszállni a dominanciájukat kihasználó tech-óriásokkal, eddigi törekvéseik hiábavalónak bizonyultak. Az Alphabetet például három antitröszt eljárásban 8.2 milliárd eurós gigabírsággal sújtották, a cég versenytorzító gyakorlatai azonban általánosságban megmaradtak. A brüsszeli testület ezért kedden egy új csodafegyverrel rukkolt elő – a digitális piacokról szóló törvénytervezettel, mely többek között megtiltaná a nagyobb szolgáltatóknak, az úgynevezett „kapuőröknek” a saját platformjaik előnyben részesítését, illetve engedélyhez kötné a rivális vállalatok kivásárlását. A szabályok megsértése az eddiginél szigorúbb szankciókkal járna – a globális bevételük 10 százalékát elérő büntetés megfizetésére kötelezhetik az érintett vállalatokat, vagy visszaeső jogsértések esetén akár fel is darabolhatják azokat.
Az Európai Bizottság kedden egy másik tervezetet is bemutatott, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely hatékonyabb fellépésre kötelezné a tech-óriásokat az illegális tartalmak, visszaélések és külső manipulációk ellen, illetve könnyebben ellenőrizhetővé tenné a szabályok betartását. A Bizottság digitális korszakért felelős alelnöke, Margrethe Vestager szerint a javaslatok célja garantálni, hogy a „felhasználók biztonságos termékek és szolgáltatások széles választékához férjenek hozzá online”, valamint biztosítják szabad és tisztességes versenyt. A javaslatokra még az Európai Parlamentnek, illetve a tagállami vezetőknek is rá kell bólintani, ehhez viszont a tech-óriásoknak lesz még egy-két szavuk.
A már említett Alphabet és a Facebook, valamint az Amazon, az Apple és Microsoft ugyan hivatalosan támogatják a rájuk vonatkozó szabályozást, ám mindeközben euró milliókat költenek lobbistákra, hogy felpuhítsák a tervezett rendelkezéseket. A Transparency International szerint az öt óriáscég csak 2020 első felében 19 millió eurót fordított arra, hogy lobbizással befolyásolja az Európai Unió döntéshozó szerveit, vagyis nagyjából annyit, mint tavaly összesen. Van B-tervük is arra az esetre, ha az EP-képviselők ajtaján a kopogtatás nem lenne elég: a New York Times által megszerzett dokumentum szerint az Alphabet amerikai tisztségviselőket is igyekszik maga mellé állítani. A transzatlanti kapcsolatokra is negatívan hatna, ha az Egyesült Államok nemzetgazdasági érdekből az amerikai cégek mellé állna, ám a tech-óriások nem feltétlenül bízhatnak Washington segítségében, elvégre az amerikai törvényhozók is egyre kritikusabbak velük szemben. Egy biztos: az Európai Bizottság és a Szilícium-völgy csatája kemény és hosszú lesz, a várakozások szerint a tervezett törvények leghamarabb 2022-ben léphetnek érvénybe.
