A meleg párok jogainak korlátozásával a magyar kormány újból meghökkentette a világot. Szinte nincs olyan vezető orgánum a nemzetközi sajtóban, amely ne foglalkozna az Országgyűlés fideszes többségének döntésével. A leghatározottabban a vezető német konzervatív lap utasítja el a lépést.
A Frankfurter Allgemeine kommentárja „Magyarország – értékek nélkül” címmel azt hangsúlyozza, hogy az EU-ban olyan országok vannak, amelyek előnyben részesítik a férfi és nő házasságát. Nem kötelező a társadalmi nemnek megfelelő nyelvet használni. De az alapjogokat senki sem sértheti meg.
Hogy a magyar alaptörvény a legújabban kimondja: az apa férfi, az anya nő, nem ütközik bele az európai értékekbe. Vonatkozik ez arra is, hogy a törvénymódosítás a keresztény kultúrára hivatkozik. Ám a változtatást keresztülvivő Orbán-rezsimnek nem sok köze van sem a kereszténységhez, sem az európai értékekhez. Ahhoz ugyanis hozzátartozik a kisebbségek védelme, a méltóság joga és minden ember önrendelkezése, nem beszélve a hatalmi ágak megosztásáról és a jogállamiságról.
Az a masszív hátrányos megkülönböztetés, amely a nemüket megváltoztatni kívánó embereket éri, az autoriter uralomra utal, amely azt képzeli, hogy az igazság kizárólagos birtokosa. Gerjeszti a gyűlöletet minden ellen, ami más. Pont az ellentéte a konzervatívnak és kereszténynek.
Az unióban, amely több mint egyszerű támogatási gépezet, helyük van olyan államoknak, amelyek előnyben részesítik a férfi és nő kapcsolatát és megtiltják pl. a béranyaságot. Ugyanakkor mutatja a határokat annak a rezsimnek a viselkedése, amely mellesleg támadja az igazságszolgáltatást és a sajtót. A kisebbségvédelem nem azt jelenti, hogy mindent a kisebbségek szemszögéből közelítsenek meg. De a szuverenitás és a többségi elv ürügyén nem szabad alapjogokat kiforgatni sarkukból és embereket kiközösíteni.
Az alaptörvény 9. módosítása lehetőséget ad Orbánnak, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát, miközben bontja le a polgári szabadságjogokat, ideértve a melegek jogait. Ugyanakkor csak még jobban megnehezíti annak ellenőrzését, hogy a kormány mire költi a közpénzeket. Továbbá az ellenzék számára is magasabbra tette a lécet, hogy az le tudja győzni a Fideszt.
Emellett megkönnyíti, hogy a hatalom kihirdethesse a rendkívüli állapotot, és hogy a kormány erre az időszakra meglehetősen széles körben szabad kezet kapjon. Kovács Ágnes, az Eötvös Károly Politikai Intézettől úgy értékelte, hogy a párt, ahol csak lehetett, még jobban bebetonozta saját uralmát. Ez pedig igencsak aggályos egy olyan országban, ahol Orbán már szétszakította a demokratikus intézmények szövetét.
A hivatalos indoklás szerint az alaptörvény a nemzet akaratát fejezi ki, csakhogy azt egyre kevésbé lehet különválasztani attól, amire Orbán törekszik. Ugyanakkor mind kevésbé lehet a hatalom körmére nézni, miután a miniszterelnök szövetségesei rátették a kezüket a független sajtó jó részére.
Orbán egyúttal fokozta a támadásokat az LMBT-közösség ellen, annak tagjait az állam és a keresztény értékek ellenségeinek állítja be. Ahogy azt korábban a migránsokkal is csinálta. A kampány nyomán máris erősödik a homofóbia. A kormány ugyanakkor kivédte, hogy az unió gátat vessen az ország tekintélyelvű sodródásának. Ráadásul a múlt heti brüsszeli költségvetési alku egy sor független elemző szerint csak erősíti Orbán rendszerét, hiszen nyakon önti egy rakás pénzzel a választások előtt.
Magyarország gyakorlatilag megtiltotta, hogy egynemű párok gyereket fogadjanak örökbe. Ez már a sokadik korlátozás, amely az LMBT-közösséget sújtja. Varga Judit szerint meg kell védeni az olyan hagyományos, keresztény értékeket, mint a házasság és a család. Az Amnesty International igazgatója, Víg Dávid viszont kifejtette, hogy sötét nap ez Magyarország számára.
Az alaptörvény többi módosítása még inkább megerősíti Orbán hatalmát és azokat sújtja, akik bírálják az illiberális demokráciát. Így a kormánypártnak könnyebb lesz fellépnie az ellenzékkel szemben. Ugyanakkor gyengül az ellenőrzés a közpénzek elköltése fölött. Ám ezek az intézkedések még jobban fokozhatják az ellentéteket az EU-val, illetve a szomszédállamokkal. A populista, jobboldali magyar és lengyel kormány sűrűn tengelyt akaszt a liberális európai partnerekkel.
A magyar Parlament egy sor olyan törvényt hagyott jóvá, amely szűkíti a melegek jogait, viszont bővíti a hatalom jogkörét háborús időkre, ugyanakkor jelentősen gyengíti a közkiadások felügyeletét. Azaz Orbán Viktor még jobban eltávolodik az európai politika fő áramlatától. Mindössze pár nappal azután, hogy visszavonta a vétófenyegetést. Ily módon szétfoszlanak azok a remények, hogy a költségvetési vita megoldódásával visszatér a nyájba, merthogy különben sok milliós támogatásnak inthet búcsút.
Magyarország szűkíti a meleg párok jogait, így azok mostantól nem adoptálhatnak gyereket. A hatalom egyben átalakítja a választási szabályokat. Bírálók szerint Orbán és a szélsőjobbos Fidesz simán átgázol az európai értékeken. A módosításokat éppen akkor fogadták el, amikor a Néppárt vitára készül Deutsch Tamás tagsága ügyében. Civil szervezetek felhívják a figyelmet, hogy a korlátozások még tovább korlátozzák a demokráciát és jelentősen rontják az ellenzék választási esélyeit.
A magyar Országgyűlés minden eddiginél keményebben gátolja a melegjogokat, de mostantól kezdve korlátozhatják a szabad képzés, illetve nevelés jogát is. A módosítás kimondja, hogy nem szabad megváltoztatni a születéskori nemet. Továbbá az iskolákban és az óvodákban betilthatják azt a tananyagot, amelyek felekezetileg semleges, illetve kedvezően ábrázolja a nemi kisebbségeket. Kormányellenes források szerint szorul vissza a sajtó és a tudomány szabadsága is. Egyre inkább gyengül a jogállam.
A Fidesz által ellenőrzött média az utóbbi hónapokban keményen nekiment a nemi kisebbségeknek. Orbán Viktor pedig támogatta, amikor Dúró Dóra nyilvánosan ledarált egy mesekönyvet, mert az nem értett egyet a másság diszkriminálásával.
Meg vannak döbbenve a jogvédők, mert a magyar kormány az utóbbi időben módszeresen támadja a nemi kisebbségek jogait, noha ez nemzetközi tiltakozást vált ki. Ám most a törvényhozás újabb lépésre szánta el magát, amikor megvonta a melegektől az örökbefogadás jogát. Az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az EU egyre-másra Orbán szemére veti, hogy megsérti a földrészen garantált jogokat.
Az Európai Parlament zöld frakciójának helyettes vezetője, a német Terry Reintke azt mondja, hogy a miniszterelnök célkeresztbe vette az LMBT-embereket, továbbá a romákat és a menedékkérőket. Azért dolgozott ki stratégiát a védelemre szoruló kisebbségekkel szemben, mert fel akarja gyorsítani, hogy Magyarországból tekintélyuralmi rendszer legyen.
A Bizottság alelnöke arra figyelmeztet, hogy kellenek a jogállami biztosítékok, mert jövőre tengernyi pénz zúdul majd a tagállamokra a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére, ám ha az adófizetők nem biztosak abban, hogy mindenütt tisztességes módon használják fel a befizetéseiket, az alááshatja a bizalmat a szervezet iránt. Úgy hogy az EU-nak élnie kell az újonnan kapott jogkörrel, mármint hogy visszatarthatja a támogatásokat olyan kormányok esetében, amelyek saját zsebre dolgoznak.
Jourová közölte, hogy Brüsszel gyorsan, már a jövő év elejétől lép, hogy felmérje, a tagállamok mennyire tesznek eleget a szabályoknak, amelyeket azért hagytak jóvá a múlt héten, mert fokozódnak az aggályok az egyre tekintélyelvűbb magyar és lengyel rendszer, valamint a két országban tapasztalható korrupció miatt. Elismerte ugyanakkor, hogy a tagországok, az EP, valamint a közvélemény várhatóan árgusszemekkel figyeli majd, miként alkalmazza az EU a mechanizmust.
Januártól megkezdik a vonatkozó irányelvek kidolgozását, mert az emberek azt várják, hogy rossz politikai rendszerek ne juthassanak hozzá a szubvenciókhoz. Abban bízik ugyanakkor, hogy már a szabályozás léte elriasztja a visszaélésektől az érintett rendszereket. De maga nem riad vissza a szankciók kezdeményezésétől sem, ha azt látja, hogy valahol baj van. Annál is inkább, mert az egész uniót veszélyezteti, ha egyes országok megsértik a jogállamot.
Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának elnök asszonya kijelentette, hogy már a jövő évtől érdemben lehet büntetni minden olyan jogsértést, ami az EU pénzügyi érdekeit érinti. A CSU-s Monika Hohlmeier megjegyezte, hogy bármit is mond erről a múlt heti csúcstalálkozón elfogadott kiegészítő nyilatkozat, az jogilag nem kötelező, ezért nem módosíthatja, illetve korlátozhatja visszamenőleg az EP és a Tanács megállapodását. Csak ez utóbbi számít.
Más képviselők is lázadoznak, de az Európai Tanács jogi szolgálata pont azt mondja, amit ők: vagyis hogy az állam- és kormányfők által elfogadott állásfoglalás egy betűt nem változtat a jogilag érvényes szabályozáson. A delegációkhoz eljuttatott szakvélemény szerint a nyilatkozat tiszteletben tartja az egyezség tartalmát és céljait a jogállam ügyében. Azzal teljesen összhangban áll.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy az EU elvtelen alkut kötött a jogállam ügyében, túl olcsón árulta ki az értékeit, ám meg fogja fizetni az árát, hogy nem tudta megrendszabályozni Magyarországot és Lengyelországot. Lehet, hogy az ügy súlyosabb következményekkel jár majd, mint a Brexit, mert az uniónak idáig az értékei szavatoltak megkülönböztetett helyet a nemzetközi politikában. Az, hogy kiállt a jogokért és elvekért.
Csakhogy ez a hitele már egy ideje megrendült, mert szélsőjobbos populisták az egész földrészen előretörtek a közvélemény kutatásokban. Majd szétmállott, miután szembesült a magyar és lengyel húzásokkal. Ha a két ország nem Európában lenne, a kontinens vezetői csak a fejüket csóválnák a budapesti és varsói lépések láttán, mondván, hogy itt csírázó, 3. világbeli autokráciákról van szó.
Az illiberális magyar és lengyel vezetők megszilárdították uralmukat és aláásták a független intézményeket, miközben bezsebelték az uniós támogatásokat. Nagy megkönnyebbülést jelentett, amikor Brüsszel elszánta magát, hogy csak a jogállam tiszteletben tartása esetén folyósítja a szubvenciókat. A pénzügyi csomag nagy ugrást jelentett volna előre, de sajnos, alighanem túl nagy az ár, mármint hogy csak késve lép életbe a szabályozás. Az EU már megint elodázta a leszámolást.
Sorosnak igaza van, amikor azt mondja, hogy Európa nem tekintheti egyenlő partnernek azokat, akik a közös értékeket támadják és az illiberalizmust pártolják. Minden szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy megfegyelmezze a tévúton járó tagokat. Az elmúlt 10 év nagy tanulsága az, hogy nem lehet kompromisszumot kötni az illiberális populistákkal vagy pénzzel megvesztegetni őket. Hiú ábránd, hogy cserében majd visszafogják magukat. Az EU megengedte, hogy belülről forgassák fel és ezáltal csak még gyengébb lett.
Ily módon pedig megkérdőjeleződik a helye a világban, hiszen ha nem tudja propagálni a saját értékeit, akkor nem is szuperállam. Sőt már nem is annyira unió.
Jól értesült néppárti körök szerint a pártcsaládban a legfelső szinten dől el Deutsch Tamás sorsa, de Merkel nem szeretné, ha ez a kérdés bármikor eljutna a szavazásig. Egyrészt, mert éppen a múlt héten jutott dűlőre Orbán Viktorral a jogállami mechanizmus ügyében, másrészt viszont attól tart, hogy kizárás esetén begorombulna a miniszterelnök és nekitámadna a Magyarországon működő német üzleti érdekeltségeknek. Szóval itt a politika mondja ki a végső szót.
Az EPP-frakció ma este online vitát folytat, miután a magyar delegáció vezetője azt vágta Manfred Weber fejéhez, hogy az a Gestapo módszereit koppintja, amikor rá akarja venni a Fideszt a jogállami mechanizmus elfogadására. Úgy hogy most újabb erőpróba vár a magyar pártra, de a jelek szerint ezúttal sem kell semmitől tartania, egyelőre.
Mindenesetre úgy tűnik, hogy Orbán szeretne maradni, erre utal, hogy Deutsch ismételten bocsánatot kért, nagyon is hangsúlyosan. Ugyanakkor a CDU-CSU a jelek szerint még nem szánta rá magát, hogy töréspontig viszi a kérdést. Az uniópártok strasbourgi delegációvezetője azt közölte, hogy tárgyalják meg behatóan az ügyet, majd aludjanak rá egyet a Karácsony alatt és aztán jövőre határozzanak.
Caspary ugyanakkor tagadja, hogy bármiféle ukázt kapott volna Merkeltől. Bennfentesek szerint azonban így is igyekszik késleltetni a döntést és saját emberei alighanem igazodnak hozzá. A kizáráshoz kétharmad kellene a 187 fős frakcióban. Illetékesek úgy vélik, ennyi aligha jön össze, mert a németeken kívül az olaszok, spanyolok és a franciák is védik Orbánt, hiába sűrűsödnek a vádak, miszerint Magyarország visszalép a demokrácia területén.
De mivel a voksolás titkos, azt sem lehet elvetni, hogy a német törvényhozók nem tartják magukra nézve kötelezőnek a frakciófegyelmet, mert már elegük van a Fidesz viselt dolgaiból. Weber állítólag kijelentette egy bizalmas találkozáson, hogy most már elég! Egy illetékes ugyanakkor megjegyezte, hogy a balhét elsősorban Caspary viszi el, ha ma nem kerül pont az ügy végére.
Az Európai Parlament konzervatív alelnöke azt mondja, hogy az unió nem pénzfelvevő automata és nem is bazár, ahol alkudozni lehet a jogállami normák ügyében. Az osztrák Othmar Karas ezért azt szeretné, ha a Néppárt rövid úton megválna Deutsch Tamástól. Mert aki a pártcsalád kiállását a jogállam mellett a Gestapo vagy a sztálini rendszer módszereivel említi egy lapon, az nem csupán az EPP-t sérti meg, hanem eltorzítja a történelmi tényeket és megalázza a nemzeti szocializmus, illetve a kommunizmus sokmillió áldozatát. Végtére is az antiszemitizmus és a nacionalizmus elutasítása alapvetés a földrész békeprogramja számára.
És hiába függesztették fel tavaly tavasszal a Fidesz tagsági jogát, azóta csak még rosszabb lett a helyzet Magyarországon. De hogy mi lesz a magyar párt sorsa az EPP-n belül, az kizárólag politikai kérdés. Karas azon is meg van döbbenve, ahogyan Orbán Viktor viszonyul az európai kérdésekhez. Pl. hogy legutóbb már a zsarolással és a blokáddal is megpróbálkozott. Nem hajlandó kompromisszumokra, ám ez nem egyeztethető össze azzal, amit a Néppárt képvisel.
A politikus egyértelműen elterelő manővernek tartja, hogy miniszterelnök újfajta, laza kapcsolatot javasolt a pártcsaládnak. Azért akar különleges helyet magának, hogy meg tudja osztani a konzervatívokat. Egy jobboldali-nacionalista-populista és egy kereszténydemokrata szárnyra. Ez azonban teljességgel elfogadhatatlan. Emellett a Fidesz dezinformációs kampányt folytat az unió ellen.
Ám nem vonhatja ki magát az olyan közös értékek alól, mint a jogállam és a szolidaritás. Aki ezekben nem hisz, annak nincs helye a Néppártban. Ami pedig a mai szavazást illeti, Karasnak az az érzése, hogy a csendes többség mellette áll.
