Az Európai Parlament (EP) szerdán állásfoglalásban készül értékelni az állam- és kormányfői találkozó múlt heti döntéseit, köztük a jogállami rendeletről született politikai nyilatkozatát. Parlamenti forrásaink szerint legalább négy frakció – a néppárti, a szocialista, a liberális és a Zöld – támogatná a határozati javaslatot, amely a várakozások szerint meglehetősen kritikus lesz a csúcson jóváhagyott deklarációval szemben.
Értesüléseink szerint a még kidolgozás alatt álló szövegben szerepelne például az: ha egy tagállam perre viszi a rendeletet, akkor az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés. Emellett az EP azon is változtatna, hogy csak az EU 2021 után kezdődő költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehessen vizsgálni. A képviselők szerint már a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kéne a korrupció-ellenes előírásokat. Az EP készülő állásfoglalásának politika súlya jelentős, jogi következménye azonban nincs.
Mint beszámoltunk róla, a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács nem nyúlt a jogállami rendelet szövegéhez, ami nem utolsósorban az EP kitartásának köszönhető. A képviselő-testület kezdettől fogva értésre adta, hogy nem hajlandó belemenni a jogszabály megváltoztatásába. Az állam- és kormányfők a magyar és a lengyel kormány követelésére ugyanakkor úgy határoztak, hogy el kell halasztani, valamint le kell szűkíteni a jogállami normák megsértéséért kiszabható pénzügyi szankciók alkalmazását, és amennyire csak lehet, korlátozni kell a szabályok végrehajtásáért felelős Európai Bizottság mozgásszabadságát.
Az EP mértékadó politikai csoportjai már a múlt héten üdvözölték, hogy a vétót leszerelő kompromisszum nyomán végre megnyílik az út az EU 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának és az ahhoz kötődő jogállami mechanizmusnak a ratifikálása előtt. De sokan kifejezték az aggodalmukat amiatt, hogy az állam- és kormányfők túlléptek a hatáskörükön azzal, hogy értelmezték a rendeletet, amelyre egyedül az Európai Unió Bíróságának van felhatalmazása.
A parlamenti állásfoglalás kidolgozását követő forrásaink szerint a képviselők azt is szóvá akarják tenni, hogy az Európai Tanács nem adhat a jogszabályok alkalmazására, betartatására vonatkozó utasításokat a független Európai Bizottságnak. Nem kényszerítheti arra, hogy a szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítésével várja meg az EU Bíróságának ítéletét egy jogi aktus jogszerűségéről. Ha egy tagállam perre fogja vinni a rendeletet, az EP sürgősségi eljárást fog kérni, hogy minél előbb megszülessen a döntés, állítólag ezt az elhatározást is tartalmazni fogja a még kidolgozás alatt álló szöveg.
A parlamentnek az is szúrja a szemét, hogy a múlt heti nyilatkozat kimondja: a jogszabály alapján csak a közösség 2021 után kezdődő hétéves költségvetéséből és helyreállítási alapjából érkező források jogállami normáknak megfelelő felhasználását lehetne vizsgálni. A képviselők szerint egyértelmű, hogy a várhatóan január elsején hatályba lépő rendelet előírásait azonnal, a jelenleg futó projektekre is alkalmazni kell.
