Megállapodtak az uniós vezetők a közösségi kifizetéseket a jogállami normák tiszteletben tartásához kapcsoló rendeletről, illetve a jogszabályt megmagyarázó és pontosító nyilatkozatról. Ezzel elhárult az akadály az Európai Unió 1800 milliárd eurós pénzügyi csomagjának elfogadása előtt, amit az utóbbi két hétben a magyar és a lengyel kormány blokkolt. Magyarország a közösségi alapokból több mint 50 milliárd euró támogatásra számíthat a következő hét évben.
Az EU27-ek brüsszeli csúcstalálkozójuk első napján hagyták jóvá a jogállami feltételrendszert kiegészítő politikai deklarációt, amit a német soros EU elnökség nevében Angela Merkel kancellár tett le a huszonhetek asztalára, miután megegyezett a vétót lobogtató Orbán Viktor magyar, és Mateusz Moraiwiecki lengyel miniszterelnökkel. A két politikus a rendelet visszavonását, vagy legalábbis a módosítását szerette volna elérni, ami nem sikerült. Ehelyett egy olyan kompromisszumban egyeztek meg, amely szerint az unió elhalasztaná és valamelyest megnehezítené az alkalmazását.
Ennek megfelelően az Európai Bizottság addig nem vetné be a szankciós eljárást, amíg az Európai Unió Bírósága nem hoz ítéletet a jogszerűségéről. Emellett a tagállamok nagyobb beleszólást kapnának a rendelet végrehajtásába, szűkítve az ezért felelős Bizottság hatáskörét.
A csúcsra érkező állam- és kormányfők egységesen méltatták, hogy az Európai Uniónak végre lesz egy olyan eszköz a kezében, amellyel számon kérheti a jogállami normák betartását a közösségi források felhasználása során. Több vezető is világossá tette, hogy vannak fenntartásai a merkeli kompromisszummal kapcsolatban, de a jelek szerint ezeket sikerült eloszlatni.
A jogállam barátainak táborát vezető Mark Rutte holland miniszterelnök azt kérte: a jogászok adjanak világos értékelést arról, hogy a hármak javaslata bármilyen módon korlátozza-e a rendelet hatályát. A politikus arra is választ várt, hogy ha a jogszabályt Magyarország vagy bármely más tagállam megtámadná az Európai Unió Bíróságán, és az ítélet megszületéséig elhalasztanák az alkalmazását, akkor visszamenőleges hatállyal érvényt lehet-e szerezni a rendelkezéseinek. A hollandok ugyanis azt szeretnék, ha a jogállami feltételrendszert már január elsejétől bevethetnék. A nyilatkozat elfogadása azt sejteti, hogy a csúcson sikerült megnyugtató választ adni Rutte aggályaira.
Sok múlik azon, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot fog elfoglalni. Bár a mértékadó politikai csoportok nem maradéktalanul elégedettek a magyar-lengyel vétót leszerelő megoldással, de nem akarják tovább feszíteni a húrt. Az EP a jövő héten állásfoglalásban fogja nyilvánosságra hozni a saját „magyarázó” véleményét a jogállami rendelet hatályáról és végrehajtásáról. Ebben a képviselők várhatóan kifejezik az aggodalmukat amiatt is, hogy az uniós vezetők „támadják” az jogszabály végrehajtásával megbízott Európai Bizottságot, és megpróbálják megkötni a kezét. A holland liberális Sophie in’t Veld szerint a testület függetlenségének a végét jelentené, ha hagyná, hogy az állam- és kormányfők utasítsák, mikor és hogyan védelmezze a demokráciát és a jogállamot. Ettől függetlenül mindenki biztos benne, hogy az EP is áldását fogja adni a jogállami rendelettel kiegészített pénzügyi csomagra.
(Népszava)
