halászat;Boris Johnson;Ursula von der Leyen;Brexit;

- Brexit: kedvezőtlenek az előjelek

A háromórás brüsszeli halvacsora után is „igen széles a szakadék” az Európai Unió és az Egyesült Királyság álláspontja között a Brexit utáni együttműködés kérdésében.

Azoknak lett igazuk, akik nem vártak áttörést Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerda esti brüsszeli vacsorájától. Ugyan hal is szerepelt étlapjukon – az előételként felszolgált kagylót rombuszhal követte –, ám sem a halászati kvóták, sem az egyenlő versenyfeltételek, sem a válást követő esetleges vitás kérdések jogi rendezése tárgyában nem született jelentősebb döntés. Pedig, ahogy ezt a brit média nem győzi eléggé hangsúlyozni, mindkettőjük számára mint egy falat kenyér kellene a megegyezés a sok keserűséget hozott év végén.

A felek a tervezett kettő helyett három órát töltöttek egymás társaságában az „őszintének” nevezett eszmecsere során, de a szokásoktól eltérően még közös nyilatkozatot sem adtak ki. A Downing Street értékelése szerint „óriási szakadék” húzódik London és Brüsszel álláspontja között a három tisztázatlan kérdéssel kapcsolatban. Hozzátették, nem világos, áthidalhatóak-e a nézeteltérések. Mindenesetre az „utolsó” vacsoraként emlegetett szeánsz végén Johnson és Von der Leyen egy „véglegesnek” kikiáltott vasárnap esti határidőt tűzött ki a Michel Barnier és Lord (David) Frost vezette delegációk számára, melynek végére „szilárd” döntésnek kell születnie. Ha a deal addigra sem körvonalazódik, fel kell függeszteni az alkudozást és gőzerővel a december 31-i rendezetlen „ajtóbecsapásra” koncentrálni.

Bár Boris Johnson egy évvel ezelőtti választási győzelmekor azt ígérte honfitársainak, hogy vezetése alatt nem kell állandóan a Brexitről beszélni, hiszen a megegyezést már csak „be kell tenni a sütőbe”, a három hét múlva esedékes végső búcsú előtt a koronavírus-pandémiával együtt a kilépés ügye nyomja rá a bélyegét a társadalmi életre. Csütörtök reggeli tévényilatkozataiban Dominic Raab külügyminiszter elmondta, bár a kormány komolyan veszi, hogy eljött a végső döntés pillanata, de hozzátette: ha az EU lényeges lépéseket tesz, akkor még jóra fordulhatnak a dolgok. Ursula von der Leyen azt írta a Twitteren, bár a tárgyalások folynak, az EU-nak fel kell készülnie egy megállapodás nélküli kilépésre.

A megegyezés látszólag legnagyobb akadálya, hogy az Egyesült Királyság minden olyan EU-tervet elutasít, ami a jövőben a brit törvények alkalmazkodását követelné, mert az a Brexit gerincének számító szuverenitás megsértésével érne fel. A versenyképesség területén az EU attól tart, hogy London újonnan kivívott szabadsága révén versenyelőnyt biztosít a brit vállalatoknak, vagy nem követné például a legszigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A Brexit-megállapodás kimenetele az alsóházi képviselők téli szabadságát is érinti. Sir Lindsay Hoyle házelnök felkészítette a honatyákat arra, hogy 21-e helyett akár december 24-ig is elhalasztja a szünet kezdetét, ha addig nem tűzhető napirendre a deal vagy no-deal vitája. Ezt jobb megoldásnak tartja, mintha egy voksra vissza kellene hívni a Házat.

A brit lakosságra alaposan ráijesztett a legnagyobb szupermarketlánc, a Tesco elnöke a BBC-nek adott interjújában. John Allan figyelmeztetett: ha nem jön létre a szabadkereskedelmi megállapodás, az emberek élelmiszerszámlája átlagosan 5 százalékkal emelkedhet. A behozatali vámok miatt a francia sajtok ára 40 százalékkal ugorhat meg. A kiskereskedők átállási nehézségei miatt 2021 elején előfordulhatnak ellátási zavarok. John Allan arról is tájékoztatott, hogy a Tesco az átlagosnál több friss terméket raktároz az áruhiány megelőzésére. Megnyugtató intézkedés viszont, hogy a szupermarketek a Brexittel járó ellenőrzések kikerülésével szállíthatnak az új évben is Észak-Írországba.

Tanácstalan Ljubljana, mert nem csökken az új koronavírus-fertőzöttek száma, ami a szomszédos Horvátországban is egyre csak nő.