Két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztést kért az ügyészség Nicolas Sarkozy volt francia köztársasági elnökre befolyással való üzérkedés és korrupció gyanúja miatt. A kedd késő este zárult tárgyaláson a volt elnök mellett bűntársai, Gilbert Azibert, a semmítőszék magas rangú bírája valamint személyes ügyvédje, Thierry Herzog is ott ültek a vádlottak padján. Mindhármuk ellen korrupció és befolyással való üzérkedés a vád, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják.
Az ötödik köztársaság fennállásának történetében, azaz 1958 óta még sosem állt személyesen bíróság előtt korrupció vádjával egyetlen volt vagy hivatalban lévő francia köztársasági elnök sem, Nicolas Sarkozy így történelmet írhatott. A 2019-ben elhunyt Jacques Chirac ellen ugyan szintén folytattak bírósági eljárást 2011-ben egy korrupciós ügyben, de rossz egészségi állapota miatt sosem idézték őt személyesen a bírák elé. A két ügy között még az a lényegi különbség, hogy Chiracot olyan illegális pártfinanszírozás miatt állították bíróság elé, amelyet a kilencvenes években párizsi főpolgármesterként, nem pedig államfőként követett el.
Az ítélethirdetési szakaszba jutott, Bettencourt-ügy néven ismert büntetőügy csak egyike a Sarkozy ellen folyó eljárásoknak, de egyelőre csak ez került bírósági szakaszba.
Amint arról a Népszava is beszámolt, a magyar származású volt francia államfőt és ügyvédjét azzal vádolják, hogy meg akartak vesztegetni egy magas rangú bírót, hogy az ellenük folyó kivizsgálásról információkat szolgáltasson számukra. A történelmi jelentőségű büntetőügy még 2007-re nyúlik vissza. Az akkori elnökválasztási kampányban Sarkozy jelentős pénzügyi támogatást kapott Moammer el-Kadhafi néhai líbiai diktátortól. Emiatt nyomozás indult, a volt államfő telefonját 2014. január 28. és február 11. között lehallgatták. Így derült ki, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék magas rangú bírója a folyamatban lévő vizsgálat részleteiről rendszeresen tájékoztatta a Sarkozy ügyvédjét, Thierry Herzogot, valamint az, hogy szolgálatáért cserében a volt államfő állítólag megígérte, közben jár, hogy a bíró megkapja a vágyott kinevezést a monacói államtanácsba.
Sarkozy joggal izgulhat másik két büntetőügye kapcsán is. Egyik illegális pártfinanszírozás, másik a kétes körülmények között Katarnak ítélt 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési joga kapcsán zajlik.
Franciaországban miniszterelnököket is ítéltek már el jogerősen. Alain Juppé (1995-1997) volt francia kormányfőt 2004-ben 14 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték illegális pártfinanszírozás miatt. 2011-ben Pierre Mauroy volt kormányfőt (1981-1984) függesztette fel a büntetőbíróság hivatali visszaélés miatt. Idén júniusban Sarkozy volt párttársát és miniszterelnökét, Francois Fillont és ítélték letöltendő börtönbüntetésre közpénzekkel való visszaélés miatt. A volt miniszterelnöknek felesége és két gyermeke fiktív alkalmazása és alkalmazottként való bérezése miatt kell bűnhődnie. Az ítélet szerint ezzel ugyanis ezzel nemcsak az államot lopta meg a családtagjainak kifizetett mintegy egy millió euró erejéig, hanem a francia politikai osztályba vetett bizalmat is megrengette.
A világ számos országában ítéltek már letöltendő börtönbüntetésre korrupció miatt állam és kormányfőket. A teljesség igénye nélkül összeállításunkban a legismertebb és hozzánk térben és időben legközelebbi eseteket vettük számba.
Európában nem túl gyakoriak az ilyen ítéletek. A XX. század utolsó évtizedében nemzetközi szenzációnak számított az olasz Tiszta kezek mozgalma nyomán bekövetkezett politikai földrengés és korrupció miatti ítéletek sora. Bettino Craxi, aki 1983-1987 között volt miniszterelnök, 1994-ben több korrupciós perben összesen 27 év börtönre ítélték. Giulio Andreotti volt kormányfőt, aki 1973-1992 között hétszer volt miniszterelnök, 1995-ben Palermóban feltételezett maffiakapcsolatai, Perugiában pedig gyilkosság miatt állították bíróság elé. 1999-ben mindkét perben felmentették, de a perugiai perben a fellebbviteli bíróság 2002-ben 24 évi börtönre ítélte. Végül 2003-ban a semmítőszék jogerősen eltörölte börtönbüntetését.
Silvio Berlusconi is többször került az olasz igazságszolgáltatás célkeresztjébe, az olasz politika fenegyereke rekordszámú bírósági eljárással szembesült – korrupció, hamis elszámolások, adócsalás miatt folytak eljárások ellene és cégei ellen. Börtönbüntetésre először az elhíresült Ruby vagy bunga-bunga ügyben ítélték, kiskorú prostitúcióra való kényszerítése és hivatali hatalommal való visszaélés miatt, majd a Mediaset ügyben adócsalásért is börtönbüntetést szabtak ki rá.
A Magyarországgal szomszédos államokban kormány- és államfők sora került rács mögé korrupció vádjával. Világszerte a legnagyobb visszhangot Julija Timosenko bebörtönzése keltette. A volt ukrán kormányfőt 7 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték Viktor Janukovics rezsimje idején, 2011 októberében. A gázhercegnőként is emlegetett Timosenkot 2011. augusztus 5-én tartóztatták azzal a váddal, hogy 2009-ben a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását, amelyek így rendkívüli előnytelenek voltak Kijev számára. A „házhercegnő” a Majdan győzelmével szabadult ki börtönéből.
Ivo Sanader volt horvát államfőnek 2019-ben kellett hat évre börtönbe vonulnia a Planinska néven elhíresült korrupciós ügy miatt. Ebben az ügyben Sanadert azzal vádolták, hogy kormányzása idején elősegítette egy magánkézben lévő zágrábi épület piaci értéknél drágább eladását az államnak, a törvénytelenül szerzett haszonból pedig ő maga is busásan részesült. Sander ellen ekkor a Mol–INA- és Hypo Bank-ügyben is eljárást folyt ekkor, háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A 2016-ban kezdődött megismételt, a Fimi Médiához kapcsolódó perben idén hirdettek nem jogerős, ugyancsak letöltendő börtönbüntetést kiszabó ítéletet a közbeszerzési törvények megsértése, valós és fiktív megrendeléseken keresztül állami cégektől szerzett pénzek pártkasszába átjátszása miatt.
Romániában az utóbbi másfél évtizedben politikusok sora került börtönbe korrupció miatt. A Korrupcióellenes Ügyészség legnagyobb trófeája kétségtelenül Adrian Nastase miniszterelnök volt, akit két korrupciós ügyben is letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Második ítélete kihirdetése után Nastase öngyilkosságot kísérelt meg, de ez sem mentette meg a börtöntől.
A szomszédos országok vezető politikusai közül talán Nikola Gruevszki korábbi miniszterelnök a legszerencsésebb, aki Orbán Viktor jóvoltából „politikai menedékjogot” kapott Magyarországon. Orbán Viktor barátját és eszmetársát másfél év letöltendő börtönre ítélte luxusautók jogellenes vásárlásáért első fokon az észak-macedón bíróság. Gruevszki, akinek Stop Soros kampányötletét használta fel és fejlesztette kormányzati politikai szintre Orbán, tagad minden korrupciós vádat, politikai üldözöttnek tekinti magát.
