A koronavírus-járvány mellett előbb-utóbb beindul az influenzaszezon is, ami általában januárban tetőzik. A hűvös, csapadékos időjárás miatt ilyenkor gyakoribbak a megfázások és az egyéb légúti betegségek is, amelyek egyik legjellemzőbb tünete a köhögés. A torkot vagy a légutakat irritáló váladék, szennyeződés eltávolítását szolgáló jelenség egy reflexfolyamat. A koronavírus miatt most mindenki megijed, ha valaki köhögni kezd, de fontos, hogy a megfelelő óvintézkedések mellett ne gondoljunk azonnal a legrosszabbra – hívta fel a figyelmet Márk Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont pulmonológus, allergológus szakorvosa.
Száraz vagy nedves
A köhögésnek számtalan oka lehet, ám leggyakrabban felső légúti fertőzések esetén fordul elő: többnyire vírusfertőzés váltja ki, de lehet a háttérben bakteriális felülfertőződés is.
Száraz köhögés esetén nem termelődik váladék és a beteget sokszor kínozzák köhögési rohamok, ég és fáj a mellkasa. A légutak egyes gyulladásos betegségei, a tüdőfibrózis, a szív eredetű köhögések, illetve gyakran a légutak daganatai sem járnak váladéktermelődéssel. Léteznek köhögést kiváltó gyógyszerek is, mint például a vérnyomáscsökkentők egy bizonyos csoportja (ACE-gátlók), amelyek általában száraz köhögési rohamokat okoznak.
ezért ezt tapasztalva feltétlenül maradjunk otthon, ne menjünk közösségbe a tünetek megszűnését követően még legalább két napig – hívta fel a figyelmet a szakorvos.
A nedves köhögés fontos jellemzője a váladék minősége. Véres köpetet válthat ki egy egyszerű gyulladás vagy egy kis ér megrepedése, de akár tüdőembólia, daganat vagy súlyosabb gyulladás, például tüdőtályog is állhat a háttérben. Az asztma sokszor egyetlen tünete lehet a köhögés, amely kocsonyás és színtelen váladékkal járhat, de száraz köhögés formájában is felléphet a betegség. A színes, zöld köpet bakteriális gyulladást jelez.
Akut vagy krónikus
A köhögésnek az időtartama is számít. Az akut köhögés 1-3 hétig tart. Ezt többnyire valamilyen légúti fertőzés: vírus vagy baktérium okozza. A légutak nyálkahártyájának gyulladása, a hörghurut és légcsőhurut, mandulagyulladás, torokgyulladás vagy a hátra csorgó orrváladék is köhögést idéz elő. A tüdő- és a mellhártyagyulladás szintén ezt a tünetet váltja ki. A gyulladás okozta köhögések gyógyszeres kezeléssel általában néhány hét alatt spontán elmúlnak, de akár anélkül is.
Ha a köhögés elhúzódik, két hónapnál is tovább tart, az már krónikus. Ezt az állapotot mindenképpen komolyan kell venni, mert súlyosabb betegség állhat a háttérben – hívta fel a figyelmet a szakorvos. Krónikus köhögés leggyakrabban a dohányosoknál fordul elő, jellemzően a reggeli órákban, és váladék felköhögésével jár. Az asztmásoknál is ez az egyik legjellemzőbb tünet, kiegészülve a nehézlégzéssel, amelyet fizikai terhelés is kiválthat. A reflux esetén szintén a gyakori köhögés az egyik tünet, mivel ilyenkor a gyomor és a nyelőcső közötti záróizom gyengülése miatt a gyomortartalom – főként lefekvéskor vagy lehajláskor – visszafolyik a szájüregbe, a savas váladék pedig irritálja a nyelőcsövet. A tüdők valamilyen krónikus gyulladása, például TBC, a hörgőtágulat, a jó- és rosszindulatú daganatok, továbbá a tüdőfibrózis is tartós, makacs köhögéssel járó betegségek, csakúgy, mint a mellhártya betegségei, gyulladása, a légmell, a mellüregi folyadék. Kevesen tudják, hogy a szív betegségei, például a szívritmuszavar vagy a szívelégtelenség is járhatnak köhögéssel. Ritkán, de a hasi szervek – például a vese daganata vagy a petefészek betegségei is reflexes úton köhögtetnek.
„Ha a köhögés mellé egyéb súlyos tünetek, például elhúzódó magas láz, mellkasi-háti fájdalom, véres köpet, nehézlégzés, ájulásérzés, elkékülő ajkak is társulnak, sürgősen forduljunk orvoshoz” – hangsúlyozta a szakorvos.
