Az ENSZ Kábítószerügyi Bizottsága elfogadta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását a kannabisz újrabesorolásáról. Ezzel elismerték gyógyászati felhasználhatóságát, és számos nemzetközi jogi akadályt gördítettek el előle. Magyarország egyetlen Európai Uniós tagállamként a javaslat ellen szavazott, olyan nemzetekkel együtt, mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Türkmenisztán, Pakisztán, Afganisztán, Oroszország és Kína.
– Magyarország olyan országokkal szavazott, amelyek a világ illegális drogellátásában jelentős helyen szerepelnek – mondta Szemelyácz János pszichiáter, pszichoterapeuta, addiktológus. Az Integrált Drogterápiás Intézet (INDIT) Közalapítvány intézetvezető főorvosa megjegyezte: Afganisztán elképesztő mértékű ópiumtermeléséről ismert, az afgán ópiumból titkos török laboratóriumokban készítenek heroint. Kína a dizájnerdrog-gyártás fellegvára, Pakisztán és az afrikai országok a marihuánatermesztés oszlopos tagjai. Az olyan országoknak pedig, mint Oroszország, semmiféle drogpolitikájuk nincsen.
– Rendkívül elkeserítő, hogy Magyarország ebbe a csoportba tartozik. Ha a magyar szakemberek a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság egy évvel ezelőtti ülésén még úgy is gondolták, hogy nem támogatják a kannabisz átsorolását, azért a politika egy évvel később még megtehette volna, hogy a fejlett országok közé akar tartozni. De úgy tűnik, nem akar – értékelt az addiktológus főorvos.
Az ENSZ 1961. évi kábítószer-egyezményének I. és IV. jegyzékében is szerepelt a kannabisz. A IV. kategóriába olyan különösen veszélyes, elismert gyógyászati alkalmazással nem rendelkező kábítószerek tartoznak, mint például a heroin. Az elmúlt több mint fél évszázadban azonban számos kutatás bizonyította, hogy a kannabisz hatóanyagaiból készült termékek eredményesen és biztonságosan használhatók több egészségügyi probléma kezelésére.
– Az enyhébb kannabisz-besorolás révén Magyarországon is hivatalosan, akár támogatással juthatnának gyógyszerhez olyan betegek, akik számára más hatékony kezelés nem ismeretes. Ilyen betegség a nagy rohamokkal járó gyerekkori epilepszia, a szklerózis multiplex (SM), a hörgőasztma (Asthma bronchiale), a daganatos betegségek egyes formái vagy a kemoterápia káros következményei – tájékoztatott Szemelyácz János. – Így a magyar betegek továbbra is Szlovákiából és Ausztriából szerzik be a drága gyógyszereket.
Az intézetvezető főorvos szerint a magyar kormány azt gondolja, hogy az orvosi marihuánával kapcsolatos kutatások tiltása célra vezető a kábítószer-ellenes küzdelemben, de ez a vélekedés aligha állja meg a helyét. A kormány hangzatos zéró toleranciája nem működik. Példaként elmondta: az európai fiatalok alkohol- és más drogfogyasztási szokásait felmérő ESPAD vizsgálat (European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs) statisztikával erősítette meg, amit korábban is tudtak: a magyar fiatalok rendkívül veszélyes módon isznak, használnak gyógyszereket, dizájnerdrogokat. Mindeközben heteken belül lejár a 2013-2020-as hazai drogstratégia, és január 1-től Magyarországnak még víziója sincs a cselekvésről.
– A fiatalok kábítószer- és alkoholfogyasztási szokásainak ismeretében megdöbbentő, hogy a magyar kormány még azt az évi 300-500 millió forintos támogatást is sajnálja a drogmegelőzéstől, miközben más területeken látványos pénzpocsékolás folyik – érvelt Szemelyácz János. A megmaradt elenyésző számú drogmegelőző eseményeknek a döntő többségét civil vagy egyenruhás rendőrök tartják, miközben ezekről már bebizonyosodott, hogy nem hatékonyak. Szerinte ha a kormány komolyan gondolta volna az érvelését, hogy félti a gyermekeinket a kannabisztól, akkor Magyarországnak élen kellene járnia a megelőzésben, az ártalomcsökkentő programokban.
