„Nincs értelme tagadni, nehéz helyzetbe kerültek a Brexit-tárgyalások”, jelentette ki vasárnap reggeli Sky News interjújában George Eustice, mezőgazdasági és környezetvédelmi miniszter. A drámainak hangzó fogalmazás kevés brit tévénézőnek okozott meglepetést azt követően, hogy a két főtárgyaló, Michel Barnier és Lord (David) Frost péntek este váratlanul felfüggesztette megbeszéléseit, a francia diplomata pedig tanácskozásra vonult vissza Brüsszelbe. Szombat délután válságkezelő telefonbeszélgetésre került sor Boris Johnson brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke között. A több mint egyórás dialógusról kiadott közlemény üdvözölte a „több területen is elért eredményeket”, egyben jelezte, három területen, a halászati kvóták, az egyenlő versenyfeltételek és az esetleges későbbi viták rendezésének módja kérdésében „jelentős nézeteltérések állnak fenn, melyek megoldása nélkül nincs mód a megegyezésre”. A végső szakaszba érkezett tárgyalásokat vasárnap délután folytatták, hétfőn pedig újabb virtuális Johnson-Von der Leyen egyeztetést tartanak.
Közhely, hogy a brit kormányra óriási nyomás nehezedik, hiszen lámpással kell keresni egyszerű választópolgárokat, akik ne szeretnék rendezett körülmények között elhagyni az Európai Uniót, ha már egy szűk többség erre voksolt 2016. június 23-án. A koronavírus-járvány okozta 11 százalékos GDP-visszaesés, a jövőre becsült 2,6 millió munkanélküli és egyéb riasztó számok miatt sem akarnak a britek újabb sokkot, mint ahogy az üzleti életnek is a bizonytalanság az utolsó, amire szüksége van röviddel a december 31-ig tartó átmeneti időszak befejezése előtt. A kormány, legalábbis a The Sunday Times információi szerint teljes mellszélességgel Johnson mögött áll. A kormányfővel az élen mindenki szeretne megállapodást, – melynek e sorok írásakor 50 százalékos esélyt adtak, – de miniszterek elfogadhatóbbnak tartanak egy „no-dealt”, mint a Brexit legnagyobb becsben tartott értékét, a teljes szuverenitás feladását.
Brüsszeli források kétlik, hogy Johnsonban megvan-e a politikai akarat a megegyezésre. A kormányfőt komoly nyomás alatt tartja a toryk konzervatív, euroszkeptikus szárnya, a European Research Group, amely akár támadást intézhet Johnson ellen, ha úgy látja, „elvtelen engedményeket” tett az EU-nak.
A Brexit-végjáték időzítése kényes annak fényében, hogy a westminsteri parlamentben hétfőre tűzték ki a provokatív, a felsőház által leszavazott belső piaci törvény újratárgyalását. Az éppen a szabadkereskedelmi egyezmény elmaradása esetére tervezett jogi szabályozás sérti az ez év januárjában elfogadott kilépési törvény bizonyos elemeit, egyben ellentétben áll az északír hatalommegosztást megalapozó 1998-as nagypénteki egyezménnyel is. Johnson sokat lendíthetne a Brüsszellel elérhető kompromisszumon, ha visszavonná a beterjesztést.
George Eustace szerint a következő egy-két napban derül ki, az egész „színjáték” volt-e Brüsszel részéről, hiszen London benyomása múlt héten az volt, hogy Barnier és Frost előrehaladást értek el és gyors áttörés várható, majd az EU csütörtökön új, teljesíthetetlen követelésekkel állt elő. Gordon Brown volt kormányfő szerint a megegyezés elmaradása esetén London mind az EU-val, mind az Egyesült Államokkal „gazdasági háborúba sodródna”. A munkáspárti politikus szerint Johnson „a békeidők történetének a legelszigeteltebb kormányfője lenne, akinek sehol sincsenek barátai, mert a konfrontáció útját választotta, noha mindenki tudja, hogy Nagy-Britannia gazdasági érdeke az azonnali megállapodás lenne”.
A három vitatott kérdésen kívül minden másban egyetértésre jutottak a felek. Ha a következő egy-két napban legalább általánosságban sikerül elmozdulni a holtpontról, a csütörtöki EU-csúcstalálkozótól eltekintve is lehetne időt találni, hogy jelképesen egymás markába csapjanak a felek. Ellenkező esetben a pénzügyi piacokon a részvényindexek zuhanni kezdhetnek, a kormány pedig napi 24 órában készülhet a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályain alapuló együttműködésre, az északír viszonyok felbolydulására, a skót függetlenségi törekvések kiéleződésére 2021. január 1-je után.
