Szélsőséges estben akár 56 milliárd eurót, azaz mai árakon mintegy húszezer milliárd forintot veszíthet Magyarország a következő hét évben a magyar kormány vétójával, illetve legrosszabb esetben az EU-ból való kilépéssel. Ugyanis a következő EU-s költségvetési ciklusban a uniós büdzséből és a Next Generation helyreállítási alapból összesen ennyi támogatásra számíthatnánk. Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy szerinte az a kompromisszumos javaslat, amit a lengyel miniszterelnök-helyettes, Jaroslaw Gowin csütörtökön bedobott, „nem fog menni”. Azaz, ha Varsó mégiscsak megváltoztatja álláspontját, Magyarország egyedül fog vétózni. Sőt a magyar kormányfő a brexit „előnyeit” ecsetelve – hogy a britek hamarabb kapnak vakcinát, mint az EU államai – utalt arra is, hogy nem feltétlenül olyan rossz opció a kilépés, mint amilyennek az Unióban lefestik.
Idén a magyar GDP, a bruttó hazai jövedelem 46-47 ezer milliárd forint lehet, vagyis most az éves GDP mintegy 42 százalékáról folyik a vita. Ebből az 56 milliárd eurós csomagból a hétéves költségvetésből érkező támogatások értéke 38 milliárd euró, míg a mintacsomagból további 19 milliárd euró érkezne. Orbán a tegnapi interjújában utalt arra, hogy „Magyarország szíve szerint nem venne fel közös hitelt” – mondván a magyar kormány maga is tud felvenni kölcsönt a piacokról. A magyar miniszterelnök szerint kormánya azért sem akar a közös uniós hitelfelvételben részt venni, mert ha valamelyik ország csődbe menne, akkor a rá eső tartozást a többieknek kell kifizetnie.
Ez az érvelés több ponton sántít: egyrészt az uniós mentőcsomag bő fele lenne hitel vagyis visszafizetendő támogatás. Ez Magyarország esetében folyó áron 11,3 milliárd euró, e mellé még 8,2 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás is járna a helyreállítási alapból. A másik érve a kormányfőnék, hogy a magyar kormány egyedül is képes az adósságot jól kezelni – hisz az Államadósság Kezelő Központot keresztül napi rendszerességgel bocsát ki a forintkötvényeket, sőt az elmúlt hetekben több milliárd euró értékű devizakötvényt is kibocsátott. Ugyanakkor míg a magyar kormány futamidőtől függően évi 0,5- 1,5 százalékon képes jelenleg euróhitelt felvenni, az Európai Unió gyakorlatilag nulla százalékon – szélsőséges esetben 0,5 százalékos éves kamatozással – jut hitelhez. S akkor még nem említettük a Paks-2 építésére kapott orosz hitelt, aminek kamatozása évi 4,5-4,9 százalék – amit a kabinet a megállapodás megkötésekor az akkor elérhető legjobb hitelnek titulált.
A magyar kormány a magasabb kamatokon évi néhány milliárd forintot bukna, ám egy 30 harminc éves futamidő esetén a többletköltség már százmilliárdokban mérhető. De a vétóval a gazdasági és politikai veszteség ennek az összegnek a többszöröse lenne.
