A múltban sokat írtam arról, hogy az Európai Uniónak javaslom: bocsásson ki örökjáradék-kötvényeket. De ma azt gondolom, hogy ezt az egyes tagállamoknak kéne megtenniük.
Jelenleg lehetetlen, hogy az EU örökjáradék-kötvényeket bocsásson ki, mivel a tagállamok túlságosan megosztottak. Lengyelország és Magyarország megvétózta a következő uniós költségvetést és a Covid-19 helyreállítási alapot, az úgynevezett "takarékos ötös" (Ausztria, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország) pedig jobban érdekelt a pénzek megtakarításában, mint a közjóhoz való hozzájárulásban. A befektetők csak olyan alanyoktól vásárolnak örökjáradék-kötvényeket, amelyek véleményük szerint a belátható jövőben is fenn fognak még állni. Ez igaz volt Nagy-Britanniára a XVIII. században (amikor konszolidált kötvényeket adott ki), a XIX. században pedig az Egyesült Államokra is (amikor az egyes államok adósságát konszolidálták). Sajnos ez ma nem igaz az EU-ra.
Az EU nagyon nehéz helyzetbe került. Jelenleg is tart a Covid-19 második hulláma, amely azzal fenyeget, hogy még az elsőnél is pusztítóbb lesz. A tagállamok pénzügyi forrásaik nagy részét már felhasználták az első hullám elleni harcban. Az egészségügyi ellátás biztosításához és a gazdaság újraélesztéséhez sokkal többre lesz szükség, mint az új költségvetési és helyreállítási, az úgynevezett Next Generation EU tervben szereplő 1,8 billió euróra (2,2 billió dollár). Ezen források rendelkezésre bocsátását késleltette Magyarország és Lengyelország vétója.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök amiatt aggódik, hogy az EU új jogállamisági rendelkezése gyakorlati korlátokat szabna személyes és politikai korrupciójának. Annyira aggódik, hogy kötelező érvényű együttműködési megállapodást kötött Lengyelországgal, és magával rántotta a másik országot is.
Kiderült, hogy létezik egy egyszerű mód a vétó megkerülésére: az úgynevezett megerősített együttműködési eljárás. Ezt a lisszaboni szerződés vezette be azzal a kifejezett céllal, hogy jogalapot teremtsen az euróövezet további integrációjához, de még soha nem alkalmazták erre a célra. Nagy érdeme, hogy fiskális célkitűzések esetén is alkalmazható. A tagállamok egy alcsoportja meghatározhatja a költségvetést, és megállapodhat a finanszírozás módjáról – mondjuk egy közös kötvény útján.
Ezen a ponton az örökjáradék-kötvények rendkívül hasznosnak bizonyulhatnak. Ezeket olyan tagállamok bocsátanák ki, amelyek fennmaradásában a hosszútávú befektetők, például az életbiztosító társaságok is hisznek. Az örökjáradék-kötvények nagy előnyt jelentenének, mivel a tőkét soha nem kell visszafizetni; csak az éves kamatot. A jövőbeli kamatfizetések diszkontált jelenértéke idővel csökken – megközelíti, de soha nem éri el a nullát. Bizonyos mennyiségű pénzügyi forrás – mondjuk a jelenleg tervezett 1,8 billió euró – sokkal hasznosabb lenne, ha a hagyományos kötvények helyett örökjáradék-kötvények kibocsátására használnák fel. Ez nagyrészben megoldaná Európa pénzügyi problémáit.
Ha egy ország örökjáradék-kötvényeket bocsátana ki, az azzal a további előnnyel járna, hogy más európai országok követendő példaként tekinthetnének rá. A takarékos ötös különösen vonzónak kéne találja az örökjáradék-kötvények gondolatát, elvégre ők pénzt szeretnének megtakarítani.
Európában nagy a kielégítetlen kereslet a biztosítótársaságok és egyéb hosszú lejáratú befektetők részéről a hosszú lejáratú kötvények terén. Eleinte prémiumot követelhetnek az örökjáradék-kötvényekért, mivel még nem ismerik ezt az eszközt. De a prémium valószínűleg megszűnne, miután jobban megismerték.
Olaszország nem tartozik azon szerencsés országok közé, amelyek saját nevükben örökjáradék-kötvényeket bocsáthatnának ki, mégis nagyobb szüksége van azok előnyeire, mint másoknak. Olaszország az EU harmadik legnagyobb gazdasága – mi lenne az EU-val nélküle? Csodálatos szolidaritási gesztus lenne, ha azok az országok, amelyek az örökjáradék-kötvényeket a saját nevükben bocsátják ki, garantálnák az Olaszország általi kibocsátását is. Ez megerősítené az EU-t, és így közvetett előnyökkel járna számukra. Végül pedig az EU elég erős lehet ahhoz, hogy a saját nevében is kibocsáthasson örökjáradék-kötvényeket. Ez az az cél, amelyre érdemes törekedni.