Szorul a hurok az európai uniós költségvetést és helyreállítási alapot megvétózni szándékozó Magyarország és Lengyelország körül. Az EU intézményeitől érkező jelzések arról árulkodnak, hogy ha minden kötél szakad, a közösség kész lesz a két tagállam kikerülésével létrehozni a járvány utáni segélycsomagot.
A napokban egy magasrangú európai bizottsági tisztviselő újságíróknak megerősítette, hogy a testület különböző forgatókönyveket mérlegel arra az esetre, ha a magyarok és a lengyelek végképp elállnának az asztalon fekvő megállapodás jóváhagyásától. A vészhelyzeti elképzelések között szerepel egy olyan jogi, pénzügyi eszköz létrehozása, amelyet 25 tagország hívna életre kötvénykibocsátással, a 27 tagállamra szabott járványügyi alap helyett. Ezzel párhuzamosan elkezdődött a jövő évi ideiglenes büdzsé tervezése is, ha a vétó fenyegetések miatt ebben a hónapban nem sikerülne ráütni a pecsétet a 2021-ben kezdődő hétéves költségvetés keretösszegére sem.
Ha Magyarországot kihagynák a járványügyi alapból és jövőre nem indulhatna el a “rendes” közösségi költségvetés sem, akkor a következő 1-2 évben a kincstár több milliárd euró vissza nem térítendő támogatástól esne el.
Egyelőre sem a magyar-lengyel páros, sem az EU nem hajlandó engedni. Budapest és Varsó ragaszkodik a költésekhez kapcsolódó jogállami feltételrendszer elhagyásához vagy módosításához, amiről az unió társ-jogalakotói – a kormányok képviselőiből álló EU Tanács és az Európai Parlament – hallani sem akarnak. A duó emiatt blokkolja a politikai szinten már megszületett megállapodást a nagyjából 1100 milliárd eurós hosszútávú költségvetésről és a 750 milliárdos gazdaságélénkítő tervről. A jogállami rendelethez elég a tagországok minősített többségének igen szavazata, a pénzügyi csomaghoz viszont egyhangú egyetértésük kell. A soros német EU elnökség egyszeri döntést akar a pakk mindhárom eleméről.
Brüsszelben minden döntéshozó hangsúlyozza, hogy sürgősen és lehetőleg huszonhetes körben kell megegyezni. “Az a szándékunk, hogy minden tagországot a fedélzeten tartsunk. Ha ez lehetetlen, akkor viszont más megoldást kell keresnünk. De mi nem ilyen Európai Uniót akarunk” – fejtegette egy magasrangú EU diplomata. A tisztviselő párhuzamot vont a Brexit és a vétó fenyegetések nyomán előállt válság között, mondván: nem jó, hogy az EU28-akból mára EU27-ek lettek, és még rosszabb lenne, ha a létszám tovább csökkenne.
A tárgyalásokon kulcsszerepet játszó Angela Merkel német kancellár a hét elején azt mondta, hogy a patthelyzet feloldása érdekében mindkét oldalon kompromisszumra van szükség. Uniós diplomáciai források lapunknak erről azt mondták, hogy a csomagot semmiképpen sem kívánják kinyitni, abba viszont belemennének, hogy az EU garanciákat adjon Budapestnek például a migrációval kapcsolatos aggodalmai eloszlatására.
Hogy Orbán Viktor beérné-e efféle nyilatkozatokkal, kiderül az állam- és kormányfők jövő heti brüsszeli találkozóján, ahol el kell dőlnie, hogy a közösség összefog-e, vagy a magyarok és a lengyelek nélkül próbálja kezelni a válságot.
