Ha egy képviselő részt vesz egy szexpartin, ahol drogok is előkerülnek, az komoly biztonsági kockázatot jelenthet a képviselt országra nézve – mondta a Népszavának Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. Ugyanis az ilyen kompromittáló információkra könnyedén felfigyelhetnek más államok szolgálatai. Márpedig köztudott, hogy az Európai Unió „fővárosában”, a NATO székhelyén valósággal hemzsegnek a különféle kémszolgálatok emberei. Az erős orosz jelenlét például a magyar vonatkozásai miatt idehaza is jól ismert: Kovács Béla volt jobbikos EP-képviselő információkkal látta el őket az EU működésével kapcsolatban. Kis-Benedek szerint egy ilyet ügyet, mint az orgia – ha tudomást szereznek róla – a külföldi, nem baráti szolgálatok könnyedén felhasználhatnak.
A hazai politikusok védelméről az Alkotmányvédelmi Hivatal gondoskodik, ám a külföldi ügyeikre az Információs Hivatal (IH) láthat rá, ami a külgazdasági és külügyminiszter felügyelete alá tartozik. A tárcavezető a botrány kirobbanásának napján, hétfőn délután a Hivatal épületéből jelentkezett egy Facebook-videóval – mert „védett vonalon” tárgyalt a NATO külügyminisztereivel –, azaz találkozott a magyar „hírszerzőkkel”, akik ezek szerint nem látták el a szükséges információkkal. Ugyanis másnap reggel azt nyilatkozta, Szájer lemondásának valódi okairól a sajtóból szerzett tudomást. Ha ez igaz, az IH nem tájékoztatta arról a magyar kémelhárítás fejét, hogy pénteken a belga rendőrség lekapcsolta Szájert.
A múlt heti lebukásról minimum, de egy képviselő kettős életéről is tudnia kéne a kémelhárításnak – mondta lapunknak Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának korábbi tagja. Márpedig vannak arra utaló jelek, hogy Szájer nem először botlott meg: a pénteki buli szervezője a belga De Standaardnak azt állította, a magyar politikus elmesélte neki, ő is szervezett már szexpartit. Gulyás úgy véli, Szijjártó kijelentése sántít, mert az a jellemző, hogy az eljárás elindításakor az adott ország rendőrsége és a titkosszolgálata azonnal értesíti a magyar társszerveket és a követséget. Sőt Gulyás szerint annak ismeretében, ami az ügyről eddig kiderült, nem zárható ki, hogy az IH-nál, de még az Alkotmányvédelmi Hivatalnál is lehettek információk Szájer kinti életvitelével kapcsolatban. Kovács Béla esete is azt mutatja, a szolgálatok sok mindenről tudnak az EP-képviselők dolgairól.
Gulyás szerint az is benne van a pakliban, hogy a szolgálatok jelezték „felfele”, hogy baj van, ám a szakminiszterek – Pintér Sándor és Szijjártó –, esetleg a miniszterelnök szintjén elakadt az ügy, nem tettek érdemi lépéseket. Azaz szakkifejezéssel élve „nem emelték ki” a kockázatot jelentő politikust, nem hívták haza. Korábban is volt olyan eset, hogy egy miniszter nem vette figyelembe a szolgálatok jelzéseit: Kiss Miklós Szilárd moszkvai agrárattassé esetében is jelezték a kockázatokat, ám az akkori földművelési tárcavezető mégis minisztériumi állományban hagyta.
Ugyanakkor a hazai hatóságoknak lehetőségük van alaposan utána járni, mi is történt Szájer ügyében, ám erre szándék nincs. A Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség ugyanis kérhetné az eljárás átvételét – igaz, az átadására a belgák nem kötelezhetők –, de egyelőre ilyen igénnyel a hazai nyomozóhatóság nem élt. Lapunkkal azt közölték, mivel „az eljárás nem Magyarországon folyik, így részünkről ügyészi intézkedés nem történt”. Mindenester a Jobbik kérésére a parlamenti szakbizottságban a jövő héten téma lesz a Szájer-botrány, s a szolgálatok a zárt ülésen – ha a politikai vezetés engedélyezi számukra – tisztázhatják az ügyben játszott szerepüket.