;;

javítás;álhír;EU javaslat;

- Büntetés járna az álhírekért

Az Európai Bizottság egy új tervezettel állt elő, ami lehetővé tenné, hogy szankciókat vessenek ki azokra a szereplőkre, akik hamis információkat terjesztenek. Az EB az online felületeket is szigorúbb felügyelet alá venné.

Ma mutatja be az Európai Bizottság (EB) az Európai Demokrácia Akcióterv névre keresztelt tervezetet, mely azzal a céllal íródott, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson az Uniónak az idegen befolyásolási kísérletek ellen - írja a szabadeurópa.hu.  A tervezet szerint egyes külső országok – főleg Kína és Oroszország – befolyásolási kampányokat folytattak és álhíreket terjesztettek a koronavírussal kapcsolatban az Unióban és a környező országokban, de szerte a világban is, hogy aláássák a demokratikus párbeszédet, szélesítsék a megosztottságot, és hogy javítsák a saját megítélésüket. Az Európai Külügyi Szolgálat speciális divíziója, az East StratCom Task Force - amely az orosz álhírek monitorozását végzi -, 500 Moszkva-párti álhírt azonosított az idén a koronavírussal kapcsolatban. A szervezet 2015-ös megalakulása óta több mint 10 ezer oroszbarát álhírt fedezett fel.

A Bizottság lehetővé tenné, hogy sokkal szigorúbban ellenőrizzék, a különböző online felületek milyen szerepet játszanak az álhírek terjesztésében. Ez főleg a közösségi platformokat jelenti, amelyek a felhasználók személyes adatait használva választják ki, hogy milyen tartalmat jelenítenek meg, a folyamat mögött működő algoritmusok azonban sokszor teljesen nélkülözik az átláthatóságot. Bár 2018-ban már született egy önkéntes megállapodás az Európai Bizottság és a technológiai cégek (köztük a Facebook, Google és Twitter) között, hogy azok rendszeresen beszámolnak róla, milyen lépéseket tettek például a hamis fiókok vagy a robotok ellen, az EB nem elégedett az eredményekkel.

A Digitális Szolgáltatások Törvény, amely még az idén a Bizottság elé kerül, egy olyan jogi keretrendszert alakítana ki, amely segítene, hogy számon lehessen kérni a közösségi oldalakon a moderáció menetét vagy az algoritmusaik működését. A nagy közösségi oldalaknak a törvény értelmében kockázatelemzést kell majd készíteniük arról, hogy milyen fenyegetést hordoz magában a rendszerük az olyan területeken mint a közegészségügy vagy az emberi jogok. Az új törvény az önkéntes együttműködés helyett már felügyelőszervként lépne fel a technológiai cégekkel szemben. 

Döntött az EU: rá kell majd írni az elektronikai eszközökre, mekkora a várható élettartamukAz Európai Parlament nemrég megszavazta a Right to Repair (Javításhoz való jog) elnevezésű határozatát, amelynek köszönhetően az EU kötelezheti a gyártót arra, hogy külön címkén, egyértelműen és világosan tüntesse fel a szervizelésre vonatkozó legfontosabb információkat: a termék becsült élettartamát, valamint a javíthatóság mértékét - írja a hvg.hu. Utóbbi egy pontrendszert jelent, amely megmutatja, egy adott skálán – például egy 10-es skálán – mennyire könnyű vagy nehéz a szerkezet javítása. Az 1-es jelentheti a legkevésbé, a 10-es pedig a legkönnyebb szervizelhetőséget. Mindez azt jelenti, hogy egy olcsóbb laptop esetében például láthatjuk majd, hogy a gyártó szerint hány éven át nem kell majd a szervizeléssel bajlódni. A jelölés segít majd eligazodni a vásárlóknak, és megóvni őket attól, hogy olyan terméket vegyenek, ami ár-érték arányban nem éri meg a ráfordítást. Bécsben nemrég vezették be azt a kuponrendszert, amelynek köszönhetően a város 100 euróig átvállalta az elromlott háztartási gépek javítási költségeit. Egy felmérés szerint az uniós polgárok 77 százaléka inkább megjavíttatná az elromlott eszközét, mintsem kicserélje azt, 79 százalékuk pedig törvényileg kötelezné a gyártókat fenti paraméterek közlésére. 

A biológia egyik legnagyobb rejtélyére talált megoldást a mesterséges intelligencia. Arra, hogyan vesznek fel bonyolult térbeli alakzatokat az élethez szükséges fehérjemolekulák. A felfedezés új gyógyszerek, kezelési eljárások létrehozását segítheti.