Egy közvéleménykutató eredményéből persze még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a Forsa általában picivel a többi alatt méri az AfD-t, így arról azért egyelőre szó sincs, hogy a pártnak a 2021. szeptemberi parlamenti választáson a bejutásért kell majd aggódnia, de a 2017-es voksolás óta nem mérték ilyen alacsonyan a pártot és a többi iroda is rég nem látott alacsony értékeket mér számára.
A járvány igen rosszat tett az AfD megítélésének, egyes tagjai a koronatagadókkal szimpatizáltak, sokan vélték úgy, hogy az úgynevezett másként gondolkodók mozgalma adhat új lendületet a pártnak. Ez azonban óhatatlanul az Alternatíva jobbra tolódását jelentené, hiszen a „másként gondolkodók” között neonácik is felbukkannak. Ezért egyre többen vetették fel a német politikai életben, hogy az alkotmányvédelmi hatóságnak kellene megfigyelnie a pártot, ami akár az Alternatíva betiltását is eredményezheti.
Az AfD hétvégi kongresszusán azok számára is nyilvánvalóvá válhatott a párt súlyos megosztottsága, akik eddig nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget ennek. A mérsékeltebbek és a radikális szélsőjobb között már olyan szakadék tátong, amely a választási kampányt is veszélyeztetheti. Az észak-rajna-vesztfáliai Kalkar nevű település csarnokában a párt elnöke, Jörg Meuthen olyan keményen ment neki a szélsőségeseknek, hogy az még a mérsékelteket is meglephette. Különösen a párt radikálisabb keletnémet szárnya és a nyugatnémetek közötti ellentétek váltak teljesen nyilvánvalóvá. A szélsőségesek különösen a szívükre vették, hogy Meuthen keményen bírálta azokat, akik a Bundestagban a nemzetiszocialisták által 1933-ban életbe léptetett felhatalmazási törvényhez hasonlították azt a jogszabályt, amely jogi alapot szolgáltatott a járvány miatt elrendelt különböző korlátozásoknak. Tehát maga a pártelnök határolódott el attól, hogy párhuzamot vonjanak a náci és a mai törvény között. Meuthen ezzel közvetve Alexander Gauland frakcióvezetőt támadta, aki viszont „megosztónak” minősítette a pártelnök beszédét.
Feltűnő volt az is, hogy a kongresszuson mennyire háttérbe szorult Björn Höcke, a Flügen nevű, feloszlatott szélsőjobboldali szárny vezetője, akit a radikálisok de facto vezérüknek tartanak. Ennek az lehet az oka, hogy a gyűlésről, amelyen a jelenlévők maszkot viseltek, hiányzott Höcke régi társa, Andreas Kalbitz, akit Meuthen nyomására zártak ki az AfD-ből.
Bár egyesek már a pártelnök leváltását követelték, végül a mérsékeltek kerültek többségbe. Kérdés, meddig.
