Végre elindulhat a sportkomplexum tervezése Vajszlón – közölte büszkén két héttel ezelőtt Facebook-oldalán Nagy Csaba fideszes baranyai képviselő. Valójában a helyi tanuszodában már rég sportolniuk kellene a diákoknak, ugyanis a vajszlói projekt bekerült a 2014-ben meghirdetett Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első ütemébe. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök három és fél évvel ezelőtt, a csengeri csarnok avatásán határozottan leszögezte, hogy a listán akkoriban szereplő 24 létesítménynek 2018 júliusára állnia kell. Ráadásul ez a projekt magának a kormányfőnek is szívügye, kétszer is járt már a településen ígéretet téve az uszoda felhúzására.
De nem a vajszlói az egyetlen, amely jelentős csúszásban van. A budapesti Gazdagréten az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért és ifjúságért felelős akkori államtitkára, Simicskó István 2014-ben tette le a helyi tanuszoda alapkövét kijelentve: az intézmény egy éven belül állni fog. Ehhez képest tavaly júliusban az RTL Klub stábja meg sem találta a Szent Angyalok Temploma mellett elhelyezett alapkövet, annyira benőtte a gaz. A tervek szerint jövőre keríthetnek sort az átadásra, a helyszínen járva egy nagyrészt kész épületet láttunk. Enyingen tavaly a beruházásról beszámoló Népszavának azt mondták, az ottani uszodát idén ősszel adhatják át, ám a közérdekű adatkérésünkre az Emmiből november 12-én megkapott listából kiderül, ez az épület sincs az átadott uszodák között. Pedig az utolsó, meghosszabbított határidő 2019 harmadik negyedévében lejárt. A sásdi csarnok sorsáról november közepén érkezett utoljára hír: a Baranya megyei napilap azt írta, az épület 70 százalékos készültségű. De Pannonhalmán sem úszhatnak még a diákok a hosszú évekkel ezelőtt megálmodott medencékben.
A köznevelési infrastruktúra-fejlesztési program három ütemében összesen 51 új uszodát ígért a kormány, de még az első ütemet sem sikerült lezárni: a 25 tervezett épületből 20-at adtak át. Pedig kormányzati szereplők az elmúlt hét évben többször világossá tették, mennyire fontosnak tartják ezt a programot. A miniszterelnök 2013-ban közölte először, hogy az ország mind a 175 járásában lesz tanuszoda, azaz ahol nincs, oda építeni fognak. Hét évvel ezelőtt a szolnoki vízilabda aréna átadásakor azt fejtegette, rövidesen „nem lesz olyan magyar ember, nem lesz olyan magyar gyerek”, aki – ha jól szervezik az iskolában az oktatást – ne tanulhatna meg úszni. „A magyar fiatalok ügyei és az ő egészséges életmódra nevelésük Magyarország első számú nemzeti ügye, nincs ennél fontosabb dolog” – szögezte le a kormányfő három évvel később a csengeri uszoda átadóján hangsúlyozva: a tanuszoda és a tornaterem építési programmal el kell érni, hogy az élsportnak „ne csak feje, hanem talpa is legyen”. Szerinte a mindennapi testneveléssel, a tömegsporttal lehet biztossítani az olimpikonon utánpótlását.
Így kívánta a kormány megmutatni, hogy nemcsak a focira, stadionokra és az élsportra költ százmilliárdokat, hanem odafigyel a közemberekre is. Orbán Viktor 2013-ban azt mondta, elfogadhatatlan, hogy az Európai Unióban hazánk a negyedik legkevesebbet sportoló ország. A tervek bemutatásakor évekkel ezelőtt számok is elhangzottak: az új tanuszodák 45 ezer diáknak és 700 ezer felnőttnek biztosítanának mindennapi sportolási lehetőséget. Igaz, az erre szánt pénz nincs arányban a stadionokra költött összegekkel. Az Index tavaszi összesítése szerint stadionépítésre 2010 óta több mint 350 milliárdot költött a kormány, ugyanakkor az Emmi lapunknak küldött tájékoztatása szerint a Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program első két ütemére az Európai Beruházási Bankkal, illetve az Európai Központi Bankkal aláírt szerződéseknek köszönhetően összesen 65 milliárd forintnyi hitelkeret áll rendelkezésre.
A program nemcsak hatalmas csúszásban van, az építkezéseket folyamatos botrányok kísérték. A putnoki alapkőletétel során az okozott felháborodást 2014-ben, hogy az akkori humánminiszter, Balog Zoltán esernyő alól figyelte, ahogy a gyerekek szakadó esőben mutatták be az ünnepi műsort. Ráadásul viccelődve kijelentette: legalább az eső feltölti a kiásott gödröt. Végül az uszodára négy évet kellett várniuk a helyieknek: az átadásra 2018 januárjában került sor. Úgy fest, az egész program nagyban kötődik a választási ciklusokhoz. Az első ígéreteket a kormánypolitikusok 2013 végén, 2014 elején tették, az Emmitől megkapott adatokból pedig az is kiderül, hogy a 2020 augusztusáig megvalósult 71 beruházás (uszodák, tan- és tornatermek) több mint felét 2017-2018-ban adták át. A felépült 20 uszoda közül 10-et a 2018-as kampányhajrában adtak át. Több olyan is akadt, aminek a szalagját a legutóbbi országgyűlési választás előtti napokban vágták át, ám még hetekig nem engedték be a közönséget, hiszen a próbaüzem csak ezt követően indult. Viszont az átadáson megjelenő helyi fideszes képviselő-jelölt szónokolhatott, képe bekerült a lapokba még a választás előtt.
Több jel utal arra, a helyszínek kiválasztása is főleg aszerint alakult, hogy az adott térség parlamenti képviselőjének mekkora volt a lobbiereje – holott a kormány állította, azt nézték, hol nincs uszoda, és mekkora a járási diáklétszám. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az első ütemben négy tanuszodát kapott. Még le sem zárult az első ütem, idén máris átadták a második szakasz első fejlesztését Kisvárdán, ahol nemrég újították fel a várfüdőt is, itt szintén van hidegvízű úszómedence. Mi több, a településtől alig 20 kilométerre fekvő Cigándon is épül egy új uszoda a második ütemben. Ezekről a fejlesztésekről még 2018 előtt döntött a kormány, amikor a térség erős embere, a kisvárdai Seszták Miklós gazdasági miniszter volt.
Medencére van pénz, de kútfúrásra nem futja
Az alig 1700 fős Vajszló valamiért nagyon fontos a miniszterelnöknek. A 2018-as kampányban külön ellátogatott a településre, majd a választást követően ismét odautazott, hogy megköszönje a helyieknek, amiért olyan nagy arányban szavaztak a fideszes jelölte. Egy hónappal később 2,4 milliárd forint átcsoportosítását rendelte el „Vajszló nagyközséget érintő infrastruktúra-fejlesztés érdekében”. Idén pedig a sportkomplexum tervezésére újabb 200 milliót biztosított a kormány, a november 11-i határozata szerint az előkészítési fázis határideje 2021. augusztus 31-én jár le. A komplexum a tanuszodából és egy külön sportcsarnokból áll majd.
A település fejlesztésére szánt hatalmas összegeknek prózai oka van. A kormány úgy ígérte meg ugyanis a tanuszoda fejlesztését, hogy nem vette figyelembe: a községnek nincs szennyvízcsatornája, ahova leengedhetnék a medence vizét. Ezt 600-700 millióból lehetne kiépíteni, vagy ki kellene ásni két, egyenként 30 köbméteres tározót plusz 47 millióból.
De nem a vajszlói uszoda az egyetlen, ahol nem volt körültekintő a tervezés. A sásdi intézménynél nem vették figyelembe a Baranya megyei napilap szerint, hogy a helyi vízmű csak akkor tudná az uszodát ellátni elég vízzel, ha kifúrnak egy 120 méteres mély kutat. A fejlesztés összesen 50 millióba kerülne, a lap szerint a város nem támogatta novemberben a fúrást. A Magyar Narancs 2017-ben pedig arról számolt be, hogy Sásdon úgy pályáztak 100 milliós uniós támogatásra energetikai korszerűsítés címen, hogy még nem volt mit fejleszteni. Akkoriban ugyanis még csak a gödör kiásásánál tartottak, azaz be sem volt építve a gépészet, aminek a korszerűsítésére kértek újabb jelentős összeget.
