Az elmúlt években konfliktusok sorát kellett leküzdenie Pécs nagyhírű porcelángyárának, a céget ugyanis – mint arról többször is írtunk – 2016-ban felszámolásba sodorta volna, majd meg akarta szerezni egy, a kormánypártokhoz közel álló gazdasági érdekkör. Az einstandot a Zsolnayban kisebbségi tulajdont jegyző, fideszes vezetésű pécsi önkormányzat azzal támogatta, hogy a 155 dolgozót foglalkoztató manufaktúra alkalmazottainak 80 százalékát átcsalták egy, a város által grundolt cégbe. A nemzetközi visszhangot kiváltó, többfrontos akció elbukott: az önkormányzat által létrehozott cég csődbe ment, a Zsolnayban 2013-ban többségi részvénycsomagot vásárló szír származású, svájci állampolgárságú Bachar Najari pedig kifizette cége korábbi években felhalmozott adósságát, és megtartotta tulajdonát.
A cég vezetése – miután 2019-ben ellenzéki vezetése lett a baranyai megyeszékhelynek – abban reménykedett, hogy az évtizedek óta folyamatosan leépülő üzem végre növekedési pályára áll. Aztán jött a járvány, márciusban bezártak azok az üzletek, amelyek Zsolnay-dísztárgyakat árultak, és a manufaktúra kénytelen volt elbocsátani a 80 dolgozójának felét. Szeptemberben – egy munkahelyteremtő pályázatnak köszönhetően – újra felvett a cég 40 alkalmazottat, ám pár héttel később betört a járvány második hulláma, ezért hiába nőtt a termelés, a Zsolnayt megint értékesítési gondok fojtogatják. Utóbbit a tulajdonos feleségétől, a Zsolnay Zrt. igazgatósági tagjától, Cséplő Petrától tudtuk meg.
A cég árbevétele egyébként 2016 előtt 6-700 millió volt, ez a felére esett az einstand-kísérlet éveiben, majd tavaly újra meghaladta a bevétel a 600 milliót. Idén további növekedést tervezett a cégvezetés, a covid azonban keresztül húzta a menedzsment számításait. Cséplő Petra – lapunk kérdésére válaszolva – nem vállalkozott arra, hogy prognosztizálja az idei árbevételt, ám abban biztos, hogy bármilyen jól is sikerülnek az utolsó hetek, a tavalyi adatokat nem tudják elérni.
A Zsolnay perspektivikus gazdálkodásához a zrt. bevételét egymilliárd forint körül kell tartani, csak így lesz esély a nyereséges gazdálkodásra, állította Cséplő Petra. Ehhez arra is szükség lenne, hogy a cég épületkerámiát gyártó részlege százmilliós nagyságrendű megrendeléseket kapjon. Magyarországon mintegy 70 olyan műemléki védettségű középület van, amit Zsolnay kerámia burkol, s ezek a 100-120 éves házak felújításra szorulnak. E munkák révén a Zsolnay 15-20 év alatt akár 10-15 milliárd forintnyi megrendeléshez juthatna. Ezt szerette volna – a jelek szerint – megszerezni a Zsolnay áron aluli megvásárlását tervező gazdasági érdekkör. Cséplő Petra szerint a Zsolnay – miután tulajdonosa szembe ment a politikai hatalommal – aligha számíthat arra, hogy megrendelésekhez juthat ezen az államilag kézben tartott piacon.
