A kormány nem hagyhatja magára Budapestet és nem is gyámkodhat felette. A főváros fejlesztése mindig is a mindenkori városvezetés és a kormány közös feladata volt. Így volt ez Trianon előtt és utána is – jelentette ki Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Budapesti Iparkamara (BKIK) és az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) által ma megrendezett budapesti építőipari konferencián.
Fürjes szerint a jelenlegi politikai társbérletben, ahol Budapest vezetői nem a kormánypárt soraiból kerülnek ki, elkerülhetetlen a vita. De szerinte szó sincs sarcolásról. A járvány mindenkit nehéz helyzetbe hozott. A kormány költségvetésén már eddig 2000 milliárdos lyukat ütött a pandémia, ennek a felét a kormány a saját büdzséjén takarította meg, a másik felét azonban közösen kell kigazdálkodni.
A fővárosi önkormányzat ráadásul szerinte nincs is olyan rossz helyzetben, mint ahogy állítja, hiszen 224 milliárd forint szabad pénzforrással és 61 milliárd forint szabadon felhasználható hitelkerettel rendelkezik. (A főváros a fentieket már több alkalommal cáfolta: a város számláján lévő pénz nem „szabad”, a működésre és a már megkezdett fejlesztésekre kell költeni. A hitelkeretet pedig még azért nem merítették ki, mert az ebből megvalósuló projektek még nem jutottak el a megvalósítás szakaszába.)
Fürjes szerint a főváros által tervezett adóemelés és hitelfelvétel nem járható út, mivel mindkettő csak növelné a bajt. Az államtitkár ugyanakkor nem tért ki arra, hogy akkor a kormány miért vett fel most 2,5 milliárd euró hitelt az Európai Fejlesztési Banktól, illetve miért emeli például a közműcégeket terhelő adót.
Azt viszont elmondta a konferencia hallgatóságának, hogy a kormány 60 milliárd forint értékben hajlandó átvenni fővárosi projekteket, amelyek közül a budai fonódó folytatását, a sikló építését és a pesti rakpartok megújítását emelte ki.
A legnagyobb kihívásnak a Budapestre naponta beáramló egymillió autót tartotta. Ennek csökkentéséhez versenyképessé kell tenni a közösségi közlekedést, új belvárost elkerülő közúti kapcsolatokat kell kialakítani és még több P+R parkolót építeni a vasúti és a HÉV-megállók közelében.
A kormány kulcsprojektjei között említette a szentendrei, a csepeli és a ráckevei HÉV-vonalak fejlesztését, az 54 darab új szerelvény 2023-as forgalomba állítását, az elővárosi vasút fejlesztését, a dél-budai fonódó folytatását, a Galvani-híd várhatóan 2022/2023-ban meginduló építését, valamint az 50 helyszínen megvalósuló parkolóépítést.
Hamarosan bejelentik a rozsdazóna-program első körös projekthelyszíneit és folytatják a budapesti parkfejlesztést (korábbi sikerprojektként a Kossuth teret és az Orczy-parkot említette). Az öt kijelölt helyszín: csepeli nagyerdő, ferencvárosi szabadidőpark, Népliget, Városmajor és a Hajógyári sziget. Ez utóbbi az amszterdami Schinkel-szigetcsoport mintájára alakítanák át.
