Legfeljebb 2022. december 31-ig lehet majd igényelni a 3 millió forintban maximalizált otthonfelújítási támogatást; a kérelmet a felújítási tevékenység befejezését, illetve a költségeket igazoló számlák utolsó kifizetését követő 60 napon belül kell benyújtani – derül ki a szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből. Ehhez lesz egy formanyomtatvány is, amelyet a számlákkal együtt a Magyar Államkincstár elektronikus felületén, postai úton vagy személyesen a kormányablaknál kell majd beadni.
Ahogyan arról Novák Katalin családügyi miniszter korábbi közlései alapján már beszámoltunk: az otthonfelújítási támogatást a legalább egy gyermeket nevelő szülők igényelhetik 2021. január 1-jétől. Már a 12 hetes magzatot is figyelembe lehet venni, de az adott háztartásban élő gyerek legfeljebb 25 éves lehet. A házaspárokon kívül ez esetben az élettársi kapcsolatban élő, és az egyedülálló, vagy elvált szülők is élhetnek a lehetőséggel. Az összeg a felújítási költségek felére rúghat, de maximum 3 millió forint lehet, és csak utólag érkezik. A teljes keret kihasználásához tehát előbb rendelkeznie kell a családnak 6 millió forinttal.
Jól meg kell gondolni, mikor veszi igénybe a család a támogatást, hiszen a 3 milliós keretet ugyan nem muszáj teljes egészében kihasználni, mivel kisebb összegű munkálatokra is jár a pénz, de csak egyszer. Azaz nem lehet többször, több apróbb felújítás után sorra benyújtani a számlákat és visszaigényelni a fele költséget. A 3 millió forintot így csak akkor lehet teljes egészében visszakapni, ha valaki egyben el tud végeztetni és ki tud fizetni egy 6 millió forintos felújítást.
A támogatás kül- és beltéri felújítási munkálatok után is igényelhető. Ezeket a kormányrendelet az alábbiakban sorolja fel:
víz-, csatorna-, elektromos-, gáz-közműszolgáltatás bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése vagy cseréje,
fürdőhelyiség, illetve WC létesítése olyan lakásban, amely nem rendelkezik ilyen helyiséggel,
fűtési rendszer kialakítása, korszerűsítése vagy elemeinek cseréje, ideértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is,
az épület szigetelése, ideértve a lábazatszigetelést, a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
a külső nyílászáró cseréje, redőny, árnyékoló, spaletta, rovarháló, biztonsági rács felszerelése vagy cseréje, párkányok, küszöbök cseréje vagy felújítása,
tető cseréje, felújítása, szigetelése,
égéstermék-elvezető építése, korszerűsítése,
klímaberendezés beépítése, cseréje,
napkollektor, napelemes rendszer telepítése, cseréje,
belső tér felújítása, ideértve a lakás helyiségeinek belső fali, padló-, födém- vagy álmennyezeti burkolat cseréjét, felújítását, festését, tapétázását, a galériaépítést, a belső lépcső kialakítását és cseréjét, a szaniterek beépítését vagy cseréjét, a villanykapcsolók és -dugaljak kialakítását és cseréjét, a belső nyílászárók, belső párkányok, küszöbök beépítését, cseréjét vagy felújítását,
a lakással azonos ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számon található épület, nem lakás céljára szolgáló helyiség (így különösen: nyári konyha, mosókonyha, tároló) felújítása,
kerítés építése,
gépjárműtároló építése vagy nyitott gépkocsibeálló kialakítása,
terasz, loggia, erkély, előtető építése,
térburkolat készítése, cseréje,
télikert kialakítása,
amennyiben az igénylő vagy gyermeke mozgáskorlátozott, meghatározott akadálymentesítési munkák,
alapozási szerkezet megerősítése,
beépíthető bútor vagy konyhai gép beépítése, cseréje.
A támogatás összegében az anyagköltség, illetve a vállalkozói díj 50-50 százalékban szerepelhet. A felújítási, tervezési munkálatokat végző szakember azonban nem lehet az igénylő közeli hozzátartozója vagy élettársa, a rokonok által kiállított számlákat ugyanis nem fogadják el.
A támogatás megítélésének feltétele, hogy az igénylőnek ne legyen köztartozása, legyen viszont legalább egy éves tb-jogviszonya. A kormányrendeletből kiderült az is: arra a lakásra lehet igényelni az otthonfelújítási támogatást, amelyben a szülő, illetve kiskorú gyermeke együttesen legalább 50 százalékos, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve amelyben az igénylő és – a támogatásra való jogosultságnál figyelembe vett – valamennyi kiskorú gyermeke legalább egy éve lakóhellyel rendelkezik. Az egy évesnél fiatalabb gyermeknél vagy magzatnál, illetve az igénylést megelőző egy éven belüli új lakás vásárlása, építése esetén ezt az egyéves lakóhely-előírást nem kell alkalmazni.
A támogatás igénybevételének jogszerűségét a kincstár a támogatás folyósítása utáni 180 napban helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a kormányhivatalok bevonásával. Ha a kincstár a kormányhivatal által megküldött jegyzőkönyvben foglaltak alapján azt állapítja meg, hogy az igénylő jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor annak összegét az államháztartásról szóló törvény szerinti kamattal megnövelve kell visszafizetnie.
Novák Katalin mindezekről egy újabb facebook-videóban is beszámolt. Ebből kiderült, hogy az elvált szülők külön, külön nem tudják a teljes támogatást igénybe venni, még akkor sem, ha egyik gyermeket az egyik szülő, a másikat a másik neveli. Ha az elvált szülők közül az egyik neveli az összes gyermeket, akkor ő jogosult a teljes támogatásra, azonban ha megosztoznak a gyerek nevelésén, akkor fele-fele részben vehetik azt igénybe. Praktikusan ez azt jelenti: ha van két gyerek, és az elvált szülők a váláskor abban állapodtak meg, hogy az egyiket az egyik szülő, a másikat a másik neveli, akkor 3-3 millió forint helyett csak 1,5 -1,5 millió forintot vehetnek igénybe – magyarázta a családügyi miniszter. Hozzátette: az elvált szülők ebben az esetben ugyanakkor le is mondhatnak egymás javára a támogatásról.
