A jelek szerint a vérfürdőtől sem riad vissza a Nobel-békedíjas Abij Ahmed etióp miniszterelnök, hogy végleg leszámoljon a "régi gárdát" képviselő Tigréi Népi Felszabadítási Fronttal (TPLF). A kormányfő csaknem három hete rendelt el offenzívát az északi Tigré államot uraló milíciák lázadásának leverésére. A hadművelet humanitárius válsághoz vezetett: a régióban már eddig is százezrek szorultak rendszeres segélyekre, de a harcok elvágták az utánpótlási vonalakat, ezáltal veszélybe került Tigré teljes lakosságának az élelmiszerellátása. Az erőszak és a nélkülözés elől eddig legkevesebb 35 ezren menekültek át a szomszédos Szudánba, amely gazdasági válsággal küzd, de lehetőségeihez mérten próbálja ellátni őket. A menedékkérők között olyan eritreaiak is akadnak, akik eddig egy tigréi menekülttáborban éltek, de az összecsapások miatt jobbnak látták másodszor is menekülőre fogni. Mindez azonban csak ízelítő, sokkal súlyosabb krízis várható, ha a kormányerők megkezdik Tigré székhelyének, a félmillió lakosú Mekellének lerohanását.
Az etióp miniszterelnök szerdáig adott ultimátumot a TPLF-nek a kapitulációra - különben megindítja ellenük a végső támadást. Abij Ahmed nyilatkozataiból egyértelműen kiolvasható, hogy kíméletlen ostromra készül Mekellében. Vasárnap arról beszélt, hogy a lázadók élő pajzsként használják a város lakóit: fegyvereseik vallási épületekben, szállodákban, iskolákban, sőt még temetőkben is rejtőzködnek. Kijelentése arra utal, hogy a kormányerők ezeket a polgári létesítményeket is katonai célpontoknak fogják tekinteni és az esetleges civil áldozatokat "járulékos veszteségként" írják le. A hadsereg azt üzente a helyieknek: meneküljenek el időben a tüzérségi csapások elől, mentsék magukat, mert “nem lesz kegyelem”. A miniszterelnök titkársága később szabadkozott, hogy az utóbbi megjegyzést a TPLF vezetésének szánták. A Human Rights Watch (HRW) kutatói mindenesetre arra figyelmeztettek, hogy a Mekelle ellen készülő ostrom háborús bűncselekmény lehet. Laetitia Bader, az emberi jogi szervezet Kelet-Afrikáért felelős vezetője a Twitteren arról írt, hogy egy egész város katonai célpontként való kezelése sérti a nemzetközi jogot, és a kollektív büntetés egyik fajtájának tekinthető.
A jogvédők tiltakozása azonban aligha érdekli a miniszterelnököt, aki mindenképpen erővel akar rendet teremteni Tigrében. Hiába szólított fel számos ország a helyzet békés rendezésére, Abij kizárta, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a TPLF-fel. Egyes megfigyelők szerint ennek magyarázata az, hogy mindig is báránybőrbe bújt zsarnok volt - ezt támasztja alá, hogy a konfliktus kirobbanása óta az etióp hatóságok mondva csinált okokkal újságírókat vettek őrizetbe és kiutasították a Nemzetközi Válság Csoport (ICG) kutatóintézet egyik vezető elemzőjét. Más értelmezések szerint Abij nem tehet engedményeket a TPLF-nek, mert azzal az etnikailag sokszínű Etiópia egységét veszélyeztetné. A milícia az országot évtizedeken át domináló tigrinya kisebbség nevében lép fel, akikre sokan elnyomókként tekintettek, vagyis, ha a miniszterelnök egyezkedne velük, akkor azzal más népcsoportok haragját és esetleges lázadását kockáztatná.
