Bekövetkezett az, ami nem is olyan régen még elképzelhetetlen lett volna. Még egyházi körökben is kezd felmerülni a kérdés: nem volt-e túl korai kilenc évvel a halála után szentté avatni II. János Pált? A lengyel származású egyházfőt már életében szentként tisztelték, halálakor a hívők hangosan követelték, hogy az ő esetében tegyenek kivételt, ne kelljen félszáz évet várni szentté avatására. Jól tudjuk, mennyit tett a vasfüggöny lebontásáért, sokan azt tartották példaértékűnek, ahogy betegségeivel megküzdött, de mióta a Vatikán bő egy hete közzétette hosszú dokumentumát Theodore McCarrick bíborosról, az egykori washingtoni érsekről, akit a kiskorúakkal szembeni szexuális visszaélések miatt tavaly fosztottak meg papi státuszától, egyre több árnyék vetül II. János Pál pápaságának idejére. A Szentszék ugyanis elismerte, úgy nevezte ki érseknek McCarricket a 2000-es évek elején, hogy előtte már jelentéseket kapott arról, milyen visszaéléseket követhetett el. A patinás katolikus magazin, a National Catholic Reporter cikkében arra a következtetésre jutott: McCarrick botránya mutatja, miért nem lenne szabad szentté avatni a II. János Pálhoz hasonló egyházfőket. George Weigel, a lengyel pápa életrajzírója annyit közölt, a szentek is csak emberek.
A lengyel püspökök megvédték II. János Pált. Szerintük McCarrickot terheli minden felelősség, mert 2000. augusztus 6-án, az egyházfőnek írt levelében becsapta a pápát azt állítva, nem igazak a vele szembeni vádak. Stanislaw Gadecki érsek, a Lengyel Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint II. János Pál nem kapott kielégítő információkat az amerikai főpapoktól „McCarrick morális magatartására vonatkozóan”.
A lengyelek megítélése nem változott jelentősebben II. János Pálról, a Rzeczpospolita című lap által közölt felmérés szerint a megkérdezettek 83 százalék ítélte jónak 27 évig tartó pápasága időszakát és csak 6 százalék rossznak, de 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem lépett fel kellőképpen a szexuális visszaélést elkövető papok ellen. Ezen intézkedéseket csak 23 százalék találta elegendőnek, 26 százalék nem akart ítéletet mondani.
Mások azzal védik II. János Pált, hogy a kommunista Lengyelországban a rezsim hamis pedofil vádakkal próbált lejáratni papokat, így a lengyel származású egyházfő szeme előtt ez a tapasztalat lebeghetett. Ezzel mentegették őt annak kapcsán is, hogy semmit sem tett Marcial Maciel Dellogado, a Krisztus Légiója Kongregáció nevű lelkiségi mozgalom alapítója ellen, aki egymaga hatvan gyermeket rontott meg, a rendben pedig összesen 175-tel szemben követtek el szexuális visszaélést. Tom Reese, a Religion News Service nevű független szervezet elemzője szerint eleve nem szerencsés pápákat szentté avatni, mert egy ilyen lépés egyházpolitikai jellegű, s nem lelkiségi. Kathleen Cummings, a Notre Dame-i Egyetem katolikus egyházzal foglalkozó részlegének vezetőke pedig úgy vélte, túl hamar avatták szentté II. János Pált. Kifejtette, a McCarrickről szóló jelentés után a pedofil botrányok miatt nehezebben avathatják szentté az egyházi hierarchia azon tagjait, akik XX. század végén és XXI. század elején töltöttek be felelős pozíciót. McCarrick egyébként nem volt jelentéktelen szereplő a Szentszék számára: jelentős összegű adományokat gyűjtött a hívektől, s a nem kis összeget a Szentszéknek küldte tovább. Előfordult már az egyházban, hogy igyekeztek csökkenteni a szentek szerepét: VI. Pál 1969-ben 93 szent nevét törölte az egyházi kalendáriumból, igaz, nem előéletük miatt, hanem nagyrészt azért, mert bizonyíthatóan nem is léteztek. Közéjük tartozik az utasok, vándorok védőszentje, Szent Kristóf is, aki – a legenda szerint legalábbis – a III. században élt.
A McCarrick ügyön kívül még egy kínos üggyel kellett szembenézni a lengyel katolikus egyháznak. A TVN24 magántelevízió filmjének nem éppen pozitív hőse Stanislaw Dziwisz, II. János Pál egykori titkára, későbbi krakkói érsek volt. Ahogy egyre súlyosabbá vált Karol Wojtyla Parkinson-kórja, úgy lett egyre fontosabb Dziwisz szerepe a Vatikánban. A filmből kiderült: a Krisztus Légiójának tagjai 50 ezer dollárt fizettek Dziwisznek azért, hogy részt vehessenek II. János Pál magán szentmiséin. A filmben az egykori érseket is megkérdezték, aki először boszorkányüldözést emlegetett, majd annyit mondott, hogy már sok dologra nem tud visszaemlékezni.
A filmben szó esik a múlt hétfőn, 97 éves korában meghalt Henryk Roman Gulbinowicz ügyéről is. Még november elején a Vatikán lengyelországi nunciusa bejelentette, a kiskorúak zaklatása, homoszexuális cselekedetek és a kommunista időkben folytatott beépített ügynöki tevékenység gyanúja miatt indított kivizsgálást követően fegyelmi intézkedéseket foganatosítottak a bíboros ellen, eltiltották a nyilvános liturgikus tevékenységtől, az érseki jelvények használatától, és nem temetkezhet székesegyházban az elhunyt érsekek mellé.
Az elmúlt hetek botrányai a lehető legrosszabbkor érték a lengyel katolikus egyházat, melynek tekintélyét megtépázták az abortusz tilalma elleni lengyelországi tüntetések. Egy a napokban készült felmérés szerint a megkérdezettek mindössze egyharmada közölte, hogy „pozitív” a kapcsolata az egyházhoz, de a válaszadók egyharmada negatívnak minősítette azt. A harminc év alattiaknál viszont a pozitív választ adók aránya kilenc százalék. Dziwisz megítélése már távolról sem annyira kedvező, mit II. János Pálé, az egykori krakkói érsekről 58 százalék alakított ki negatív véleményt. S az is figyelemreméltó, hogy a püspökök nem tiltakoztak a Dziwiszt ért vádak hallatán. Csak az ultranacionalista, szélsőséges Radio Maryja médiaimpériumának vezetője, Tadeusz Rydzyk ítélte el a vele szembeni támadásokat. Tomasz Terlikowski publicista szerint újabb egyházi botrányokra derül majd fény.
