Európai Unió;oktatás;felmérés;távoktatás;

Képünk illusztráció

- Nem lepődtünk meg: távoktatásban is az uniós átlag alatt teljesít Magyarország

A márciusi digitális átállás rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére.

A magyar diákok alapkészségeinek átlagos szintje jelentősen elmarad az uniós átlagtól, az elmúlt tíz évben több területen is romlott a teljesítményük – állapította meg az Európai Bizottság a nemrég publikált Oktatási és Képzési Figyelő 2020 című kiadványában. A 2019-es PISA eredmények ismeretében ez nem nagy meglepetés, már ekkor kiderült, hogy mind az olvasás-szövegértési, mind a matematikai, mind a természettudományi feladatokban az uniós átlagnál gyengébben teljesítettek a magyar 15 évesek.

Továbbra is problémát jelent a korai iskolaelhagyók magas aránya (ők azok a 18-24 évesek, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerülnek ki az oktatási rendszerből). Tavaly 11,8 százalékon állt az arányuk, míg 2009-ben 11,5 százalék volt (az uniós átlag 10,2 százalék). Csökkentek az oktatásra fordított GDP-arányos közkiadások is: a 2009-es 5,4 százalékról 5,1 százalékra. A tanulók és családjaik társadalmi-gazdasági háttere is meghatározó abból a szempontból, ki milyen oktatásban részesülhet. A Bizottság szerint az előnyös és hátrányos helyzetű diákok teljesítménye közötti különbség Magyarországon a legnagyobb.

A jelentés kitér arra is, hogy a magyar pedagógusok egyre idősebbek. Erre mutatott rá idén a Magyar Tudományos Akadémia kiadványa is, amely szerint a 2008-2018 közötti időszakban az 50-59 éves tanárok aránya 27-ről 35 százalékra nőtt, a 30 évnél fiatalabbaké pedig 6 százalékra csökkent. A tanárhiány is egyre nagyobb kihívást jelent, ebben nagy szerepe van az alacsony fizetéseknek (a pedagógusbérek más felsőfokú végzettségűek fizetésének 61-70 százalékát teszik ki).

A koronavírus-járvány árnyékában a Bizottság a digitális oktatás állapotát is vizsgálta. Úgy vélik, a digitálisan támogató iskolák aránya Magyarországon az európai átlag alatt van, a márciusi átállás a távoktatásra pedig rávilágított a tanárok egyenlőtlen felkészültségére és a tanulók ahhoz való eltérő hozzáférésére. Az éves kompetenciafelmérések tanúsága szerint a magyar diákok mintegy 20 százalékának nincs vagy csak korlátozott a hozzáférése a digitális oktatáshoz. 

Több lett a fiatal diplomásVan, ahol javultak az eredmények: a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30-34 évesek aránya a 2009-es 24 százalékról 2019-re 33,4 százalékra nőtt. Ez ugyanakkor még mindig elmarad a 40,3 százalékos uniós átlagtól. A frissen végzettek foglalkoztatási rátája 85,6 százalékra emelkedett tíz év alatt, ami az uniós átlagot is meghaladja.

Bővülhet egy kormánypárti rádió szolgáltatása, bírságok több médiumnak, feljelentés a főváros ellen.