Évek óta folyik a vita a gyógyszertárakban táplálékkiegészítőként kapható omega-3 zsírsavakban gazdag halolajkapszulák valódi értékéről, és egyre több a bíráló hang és adat a hatékonyságukat illetően.
Az Amerikai Szívszövetség (AHA) kedden zárult, idén online megrendezett konferenciáján, a világ egyik legnagyobb kardiológustalálkozóján ismertetett két nagy klinikai vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a halolaj nem alkalmas a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésére.
Arra, hogy az omega-3 táplálékkiegészítők hatástalanok a szív- és érrendszeri problémák megelőzésében utal az a tény, hogy semmi nem jelzi, hogy az omega-3 zsírsavak bármilyen hatással bírnának a kísérleti csoportban, illetve egy másik semleges eredményű kutatás is ezt támasztja alá – mondta Are Kalstad, egy norvég kutatás vezetője az AHA kongresszuson.
A Circulation című tudományos folyóiratban is bemutatott tanulmányban 1027, átlagosan 75 éves páciens adatait vizsgálták, akik az azt megelőző 2-8 hétben szívinfarktuson estek át. A vizsgálat arra kereste a választ, hogy az omega-3 zsírsavak egy első szív- és érrendszeri eseményt követően az úgynevezett másodlagos megelőzés eszközei lehetnek-e.
A résztvevők két éven át naponta egy kapszulában 1,8 gramm omega-3 zsírsavat vagy placebóként növényi olajat kaptak. A halolaj kapszulát fogyasztók csoportjában 108 esetben történt halálos kimenetelű vagy nem halálos szívroham, akut szívkatéteres beavatkozás, stroke, halálozás vagy kórházi felvétel szívelégtelenség miatt. Ez 21,4 százalékos gyakoriságot jelent. A placebót kapó csoportnál 102 páciensnél történtek ilyenek, tehát az esetek 20 százalékában. Az újonnan jelentkező pitvarfibrillációkat tekintve sem mutatkozott különbség a két csoport között.
A norvég eredmények egybevágnak az amerikai orvosok társaságának (JAMA) folyóiratában héten megjelent tanulmánnyal. Ezt a világ 22 országának 675 központja 13 078 résztvevővel végezte. A páciensek fele naponta négy grammnyi halolajat tartalmazó kapszulát kapott, másik fele placebóként növényi olajat. Ebben a klinikai vizsgálatban sem mutatkozott eltérés a két csoportnál az akut szívbetegségeket tekintve. A halolajat kapó csoport 12 százalékánál következett be szívprobléma okozta elhalálozás, szívinfarktus, nem halálos kimenetelű stroke vagy volt szükség katéterezésre, vagy kórházi felvételre koszorúérgörcs miatt. A placebócsoportban ezen események gyakorisága 12,2 százalék volt.
A halolajat szedőknek viszont 24 százaléka – kétszer annyian, mint a placebót kapók – panaszkodott gyomor- és bélrendszeri komplikációkra.
