„Ismét válságban vagyunk” – fogalmazott egy vezető európai uniós diplomata, miután kiderült, hogy Magyarország és Lengyelország nem adja jóváhagyását az EU 1800 milliárdos pénzügyi csomagjához, és a hozzá kapcsolódó jogállami szabályrendszerhez. A tagállami diplomaták hétfő délutáni ülésén a két ország nagykövete nem járult hozzá a közösség következő hétéves költségvetéséről szóló megállapodás elfogadásához és a járványügyi helyreállítási alap elindításához szükséges jogi lépésekhez. Mindkét döntéshez az EU27-ek egyhangú egyetértése szükséges. A tanácskozáson ugyanakkor zöld utat kapott az úgynevezett „jogállami fék”, azaz az uniós kifizetéseket a demokratikus értékek tiszteletben tartásához kötő rendelet, amelynek a jóváhagyásához elég az országok minősített többségének a beleegyezése. A jogszabályt még hivatalosan el kell fogadnia a tagállami miniszterekből álló EU Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, majd a tervek szerint 2021. január 1-jén hatályba léphet. Ha így lesz, a brüsszeli intézmények már jövőre ellenőrizhetik, hogy az uniós pénzeket azok kapják-e, akik érvényesítik a közösség alapvető normáit.
A magyar-lengyel páros a jogállami rendelet miatt nem hajlandó megszavazni a pénzügyi csomagot, és emiatt szinte bizonyosan késni fognak a Brüsszelből érkező kifizetések. Az EU 2021-es költségvetését nem veszélyezteti a vétó, mert megállapodás híján kisebb-nagyobb eltéréssel az idei kifizetéseket prolongálhatják a következő évre, de a helyreállítási alaphoz szükséges 750 milliárd eurós hitelfelvétel teljesen meghiúsulhat.
Egy magasrangú tagállami diplomata közlése szerint a következő lépésekről most már a legfelső szinten folynak egyeztetések az állam- és kormányfői testületet vezető Charles Michel, az Európai Bizottságot irányító Ursula von der Leyen és Angela Merkel német kancellár bevonásával, aki az EU Tanács soros elnöki tisztségét viselő Németország élén áll. Valószínű, hogy a téma napirenden lesz a 27 uniós vezető csütörtökön esedékes videokonferenciáján is, amelyet eredetileg a járványügyi intézkedések egyeztetése céljából hívtak össze.
EU-források lapunknak azt mondták, a hétfői ülésen mind a soros elnökség, mind az Európai Bizottság képviselője úgy fogalmazott, hogy a vétók nyomán „súlyos következmények” fenyegetnek. A magyar nagykövet a kifogásokat sorolva azt hangsúlyozta, hogy a jogállami rendelet nincs összhangban az EU szerződésével, a szankciókat kiváltó feltételek homályosak és az érintett tagország nem élhet a jogorvoslat lehetőségével. A vitában kevesen kértek szót, és nem minősítették a budapesti, illetve a varsói véleményt, egyedül a szlovén nagykövet mutatott némi megértést a két ország álláspontja iránt.
A Népszava által megkérdezett európai parlamenti, illetve tanácsi illetékesek nem látnak lehetőséget a hosszú heteken át egyeztetett döntések érdemi módosítására. A jogállami szabályrendszer felpuhítását a képviselő-testület ellenzi, Orbán és Morawievicki „megvásárlását”, vagyis a támogatások esetleges újraosztását a tagállamok többsége. Korábban a magyar miniszterelnök is utalt rá, hogy a helyreállítási alapból Magyarország esetleg kiszállna, ebben az esetben a többi ország kormányközi alapon összefoghatna a járvány következményeinek enyhítését célzó gazdasági alap létrehozására. Úgy tudjuk, hogy Brüsszelben is felmerült ez a lehetőség, és a döntéshozók rendkívül bonyolultnak ítélték.
