A moldovai ellenzék legismertebb vezetője, Maia Sandu minden előzetes spekulációra és előrejelzésre rácáfolva utcahosszal nyerte meg az elnökválasztás második fordulóját a Moldovában megrendezett vasárnapi voksoláson.
A választás tétjét jelzi a magas részvétel is – a koronavírus járvány közepette is a választók 52,77 százaléka jelent meg az urnáknál, a volt szovjet tagköztársaság 3,2 millió választópolgára közül 1,64 millió élt szavazati jogával. A voksok 99,77 százalékának összeszámlálása után Sandu 57,61, míg a hivatalban lévő államfő, Igor Dodon 42,39 százalékot szerzett, így Sandu Moldova történetének első női államfője lesz.
Az előrejelzések már az első fordulóban sem bizonyultak teljesen helyénvalónak. Annyiban nem tévedtek, hogy a hivatalban lévő elnök és a volt kormányfő Sandu kerülnek második fordulóba, arra viszont senki sem számított, hogy az ellenzéki jelölt végez az élen. A második fordulóra is rendkívül szoros versenyt és eredményt vetítettek előre, a választások elcsalását sem zárta ki az ellenzék, a vasárnapi voksolás mégis fölényes, 15 százalékos sima Sandu győzelmet hozott. Akárcsak az első fordulóban, ezúttal is a külföldön leadott szavazatok segítették Maia Sandut. A moldovai diszpóra soha nem látott mértékben mozdult meg, és a 139 külföldi szavazókörben leadott voksok 92,94 százalékát zsebelte be az ellenzék jelöltje, míg a hivatalban lévő államfőt csupán 7,05 százalék támogatta.
A Moszkva által nyíltan támogatott Igor Dodon a választás éjszakáján, az exit pollok és a részeredmények dacára még igen optimistán nyilatkozott. Nyilvánvaló veresége ellenére azt hangsúlyozta, hogy saját előrejelzéseik szerint belföldön megnyerné a választást. Ugyanakkor kiemelte, tisztában van azzal, hogy a diaszpóra voksai egyértelműen befolyásolják a választási eredményt.
Az azonban nem igaz, hogy belföldön az oroszpárti elnök nyert volna, mert Sandu a külföldön leadott 243605 szavazat nélkül is, bár igen szoros eredménnyel, de mintegy 9 ezer szavazattal élen végzett volna. Mindennek azért van jelentősége, mert komoly változást jelez, azt igazolja, hogy mégha lassan is, de érezhetően változik a moldovai közhangulat, erősödik az európai integrációs és Romániához közeledni vágyó vonal miközben fokozatosan gyengül az oroszpárti, a moldáv (nem román) identitást hangsúlyozó tábor.
A tényleges unionista jelöltek az első fordulóban nagyon gyengén szerepeltek, ami egyben egyfajta kijózanodást, a realitásokhoz való visszatérést is jelzi, az ő híveik a második fordulóban Sandut támogatták. Román nyelvű fórumokon mindezt úgy summázták, hogy „még mindig jobb az Európai Unióban Románia mellett, mint bolond módra álmodozni a Romániával való egyesülésről”.
Igor Dodon hétfő reggel, meglepő gyorsan elismerte vereségétés gratulált a győzelméhez. Ugyanakkor azt állította, gondolkodik azon is, hogy a végeredmények tükrében fellebbezni fog, mivel stábjának bizonyítékai vannak „precedens nélküli választási csalásokra”. Azt állította, a nyugati diaszpórában szervezetten szállították voksolni a moldovaiakat, az országon belül pedig megakadályozták, hogy a szakadár transznisztriai területen élők leadják voksaikat. (Ez a vád azért is abszurd, mert ellenzékből szinte lehetetlen meghamisítani egy választást, másrészt azért, mert Transznisztriában orosz békefenntartók állomásoznak, akik aligha segítették Sandu híveit, illetve a nyugat-európai országok többségében szigorú járványügyi korlátozások vannak hatályban, ami nem teszi lehetővé a választók tömeges szállítását.)
A fellebbezésre azonban minden bizonnyal nem kerül sor, hiszen nem sokkal Dodon bejelentése után maga Vlagyimir Putyin is gratulált Maia Sandunak a győzelemhez. Az orosz elnök táviratában hangsúlyozta, reméli, hogy Sandu államfői tevékenysége hozzájárul majd az orosz-moldovai kapcsolatok konstruktív fejlesztéséhez. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pedig leszögezte: Moszkva tiszteletben tartja a moldovai nép akaratát.
Noha az utóbbi időkben egyetlen olyan választás sem volt Moldovában, ami után kisebb-nagyobb zavargások ne törtek volna ki, úgy tűnik Moszkva és Putyin meglepően gyors állásfoglalása után ezúttal zökkenőmentes lehet a hatalomátvétel. Dodon is önmérsékletre szólította fel híveit, a politikai pártoktól pedig azt kérte, ne okozzanak újabb politikai válságot, ne próbálják destabilizálni az amúgy is igen komoly gazdasági. szociális problémákkal küszködő országot.
Azt egyelőre csak találgatni lehet, minek köszönhető ez a „józanság” és sietség a Kreml részéről, hiszen Moldova volt az utolsó olyan európai volt szovjet tagköztársaság, ahol még igen jelentős befolyása volt Oroszországnak. Maia Sandu elnökkéválasztása azonban azt bizonyítja, ennek is vége, Moldova Köztársaság, az Európai Unió Keleti Partnerségi Programjának tagja a nyugat mellett tette le immár véglegesen a voksát. Viszont nem zárható ki, hogy Moszkva és Putyin a kivárásra játszik. Maia Sandu elnökként nem tehet csodát Európa legszegényebb és legkorruptabb országában, az elnöki hatáskör ugyanis eléggé korlátozott, a kormányzat pedig az oroszbarát szocialisták (PSRM) kezében van, a miniszterelnök Ion Chicu, Igor Dodon hűséges embere.
A brüsszeli vezető politikusok is gratuláltak Sandunak, jelezve az Európai Unió támogatását.
