– Nemhogy vitamint nem veszünk, két napja főtt étel sem jut az asztalra. Mindjárt dél, és ma még nem ettem semmit – ezt mondja a Gyöngyöspatán élő huszonéves Berkiné Csemer Nikolett, aki idén augusztusban adott életet első kislányának. Mivel a járvány miatt lelassult az ügyintézés, a gyerek még csak most kapta meg a személyi okmányait, azok híján pedig egyelőre a családi pótlékot és a gyest sem tudták intézni. A család egyetlen bevétele az építőiparban dolgozó férj fizetése lenne, de az utóbbi két hétben egy betegséggel ő is az ágyat nyomta, s mivel mindig hetente kapja a bért, most az a pénz is hiányzik a családi kasszából.
Szerencse, hogy adományba kaptak pelenkát, ruhaneműt, így arra nem kell költeni, a doktornő által a kisbabának javasolt vitamincseppeket pedig akkor is kiváltják, ha emiatt a felnőtteknek nem jut étel – mondja a fiatal anyuka. A férjének felírt gyógyszereket azonban már nem tudták kiváltani, ezért is húzódott el az ő gyógyulása.
Müller Cecília országos tisztifőorvos többször is tett ajánlást arról, mit kellene szedni, enni, hogyan kellene mozogni, levegőzni ahhoz, hogy az immunrendszerünket minél inkább karban tartsuk, s felvértezzük a koronavírus ellen. Zöldségek, gyümölcsök, kiegyensúlyozott táplálkozás, emellett pedig – ha valaki nem szenved semmilyen betegségben, átlagos egészségi állapotnak örvend – akkor napi 500 milligramm C-vitamint illetve 2000 nemzetközi egység D-vitamin bevitelét javasolta. Lelkiismeretes háziorvosok ezt még megfejelik, szelént és cinket is ajánlva: ha ez utóbbi vitamint kiváltjuk a patikában, nagyjából nyolc-tízezer forintot mindjárt ott is hagyunk a pénztárban.
S ez még nem minden. Amíg Budapesten vagy városokban, s az ország nagy részén a falvakban is könnyedén hozzájuthatunk zöldséghez vagy gyümölcshöz, addig ez egy észak-borsodi kistelepülésen szinte lehetetlen vállalkozásnak tűnik. A normális boltok rég bezártak, helyettük roma mozgó árusok közlekednek, jellemzően tartós élelmiszerrel megpakolt autókkal. Nemrégiben, az abaúji kistérségben járva magunk is találkoztunk egy ilyen autóval, az ott kínált spanyol szőlő kilójáért több mint kétezer forintot kértek, miközben ugyanebben az időszakban egy miskolci hipermarketben hatszáz forintba került ugyanez.
Valamivel jobb a helyzet azokban a falvakban, amelyek bekerültek a Máltai Szeretetszolgálat kormány által is támogatott Jelenlét mintaprogramjába, de az országos tisztifőorvos által javasolt vitamincsoportot itt sem tudják minden rászorulónak biztosítani. – A várandós anyukákat egy programunknak köszönhetően ellátjuk magzatvédő vitaminokkal, ezeket be is szedik, s azóta az alacsony testsúllyal született babák száma szerencsére lecsökkent – mondja Tasi Krisztina a máltais program tiszabői koordinátora, hozzátéve: tavaly a hatvanöt év felettieknek is osztottak immunerősítő cseppeket, s abban bíznak, hogy erre az idén is lehetőségük lesz, de ennél szélesebb körben egyelőre másokat nem tudnak vitaminokkal ellátni.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum (MSZF) alapítója szerint közel kétmillió embert érint ez a probléma, számításaik szerint ennyien élnek a létminimum alatt, vagyis egy főre vetítve kevesebb, mint bruttó 99 ezer 300 forintos jövedelemből. Szerinte ennyi embernek jelenthet problémát nemcsak a vitaminnak, de még az orvos által felírt gyógyszernek a kiváltása is. Mindez a védőeszközök beszerzésére is vonatkozik: ha ingyen, adományból nem jutnak hozzá a maszkhoz, megvásárolni már nehezebben tudják. Ennek oka csak részben a pénzhiány, a másik gond az hogy az aprófalvakban már gyógyszertár sincs, ahol ezeket beszerezhetnék. A legkiszolgáltatottabbak az önkormányzatokra egyre kevésbé tudnak támaszkodni, hisz az elmúlt tíz évben folyamatos volt a forráslevonás, ami érintette a szociális juttatásokra adható keretet is.
Megkérdeztük a humántárcát és a Belügyminisztériumot, tervezik-e, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb térségekben élőknek a szükséges, és az országos tisztifőorvos által is javasolt vitaminok eléréséhez. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem válaszolt, a belügyi tárca pedig közölte: a központi költségvetésből finanszírozott, 2500 hátrányos helyzetű gyermeket ellátó Biztos Kezdet Gyerekház Hálózat és a több mint 5000 gyermeket foglalkoztató Tanodák támogatásuk egy részét a gyerekek egészséges étkeztetésére fordítják, s ezek zöldséget és gyümölcsöt egyaránt tartalmaznak. Hozzátették, hogy a Felzárkózó Települések Program keretében pedig egyes településeken az időseket látták el immunerősítő vitamincsomaggal.
"Ha egy telepen kitör a járvány, az katasztrófa"
A cigány közösségekben is egyre több a fertőzött. Ma már kijelenthető, hogy a romák is komolyan veszik a járványt – nyilatkozta lapunknak Horváth Aladár, a Magyarországi Roma Parlament Egyesület elnöke, aki a közelmúltban szintén elkapta a koronavírust. Nagyjából két héttel ezelőtt lett pozitív a tesztje, most már csak enyhe tünetei vannak.
Súlyos gond – hangsúlyozta –, hogy a mélyszegénységben élő romák a járvány elleni védekezéshez alig kapnak külső segítséget. Példaként egy észak-magyarországi szegregátumot említett, ahol eddig csupán egy alkalommal osztottak maszkot: abból is mindössze egyet családonként.
Horváth Aladár elmondása szerint a járványhelyzet miatt a szegények még szegényebbek lettek. A tél közeledtével az a legfőbb problémájuk, hogy mire költsék a korábbinál is kevesebb pénzüket: tűzifára vagy élelmiszerre? Fagyoskodjanak vagy éhezzenek? Ha egy családban így merül fel a kérdés, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy a fontossági sorrendet tekintve a maszk megvásárlása a harmadik helyre kerül – és erre általában már végképp nem futja.
Az államnak kötelessége lenne gondoskodni arról, hogy a rászorulók ingyenesen, de legalább jelképes összegért hozzájussanak a védekezéshez szükséges eszközökhöz. Hónapok voltak a felkészülésre, de a kormány láthatóan nem foglalkozik a társadalom perifériájára szorított rétegekkel. Közben milliárdok mennek el jachtkikötőkre, tízmilliárdok vadászkiállításra vagy szállodafejlesztésekre – sorolta Horváth Aladár. A Fidesznél valószínűleg felméréseket készítettek arról, hogy a magyar társadalom még ezt is elviseli – folytatta. Így aztán a kormány minden bizonnyal megvárja, amíg a vírus terjedése kikényszeríti az elvárható intézkedéseket.
Horváth Aladárhoz is eljutott annak az esetnek a híre, amit Szőke Judit, az Új Start Alapítvány igazgatója tett közzé a közösségi oldalán. Az egyik borsodi cigánytelepen karanténba kényszerült egy olyan 20 fős család, amely máskülönben a többiekhez képest rendezettebb körülményeket tudott kialakítani magának.
A rendőrség sűrűn ellenőrizte, hogy betartják-e a karantént, de a problémájuk ezzel nem oldódott meg. „Nincs vizük, nem tudnak mosni, mosogatni, tisztálkodni” – írta Szőke Judit. A telepen ugyanis nincs vezetékes víz, a család is 200 méterről hordta a vizet vödörrel. Most viszont nem mehetnek ki, és nem visz nekik senki: a telepiek félnek a vírustól, még a házat is elkerülik.
A legszegényebb 300 faluban legyen szociális válságterv, amelynek révén a felvilágosítástól kezdve a megelőzési immunerősítésen át a rendkívüli anyagi és egyéb támogatásig megszervezik a segítségnyújtást – követelte Szőke Judit. Hisz a vírus azokon a helyeken is megjelent, ahol az emberek extra segítségre szorulnának: „ha egy cigánytelepen kitör a járvány, az katasztrófa”.
A borsodi családnak végül két nap elteltével a helyi önkormányzat alkalmazottai vittek egy hordót, és azt feltöltötték vízzel. Szőke Judit bejegyzései nyomán civilek élelmiszercsomagokat küldtek. A karantént feloldották, a beteg negatív tesztet produkált.
A civil összefogás ebben az esetben jól működött, de Horváth Aladár úgy tapasztalja, hogy a tavasz óta tartó járványveszély a társadalmi szolidaritást is alaposan meggyengítette. Attól tart, hogy az összezártság miatt tömeges lesz a fertőzöttség a telepeken. Kéri a roma közösségeket, hogy kerüljék a nagyobb családi összejöveteleket, és – tette hozzá – „minden lehetséges módon védekezzünk a vírus és a nyomában haladó válság ellen”. - Czene Gábor
