A koronavírus súlyos gazdasági nehézségeket okoz mindannyiunk életében, igaz ez a sport világára is. A klubok többek közt jelentős jegy-, és televíziós bevételtől esnek, estek el, nem kizárt, hogy lesznek olyanok, akik gazdaságilag nehezen vagy nem élik túl ezt az időszakot. A vírushelyzet rövid és középtávon okozhat problémákat, a sportvilágnak ugyanakkor hosszabb távon is jelentős kihívásokkal kell szembenéznie.
Noha a járvány következtében a környezetvédő szakemberek ideiglenesen pozitív hatásokat kezdtek el észlelni a légszennyezéssel és a szén-dioxid kibocsájtással kapcsolatban, a korlátozások feloldásával viszont tovább folytatódik a klímaváltozás.
A globális felmelegedés következtében az elkövetkezendő évtizedekben drasztikusan csökkenni fog azoknak a helyszíneknek a száma, amelyek alkalmasak téli olimpia megrendezésére. Az ötkarikás sportágak szakportáljaként számon tartott Insidethegames híradása szerint 2050-re az eddigi 19 házigazdából 10 már nem tudna otthont adni a havas-jeges seregszemlének. A kutatók szerint 2080-ra ez a szám hatra olvad. Ez a probléma önmagában megnehezítheti a helyszínválasztást, nem beszélve arról, hogy nehezen lesz megoldható, hogy például az alpesi sízők vagy a sífutók azonos körülmények között mérjék össze tudásukat.
A nyári játékokat is érinti a probléma, csak más aspektusból: a hőmérséklet emelkedése állítja nehéz kihívások elé a szervezőket és a sportolókat. Tokióban nyaranta akkora a hőség, hogy bizonyos versenyeket csak úgy tudtak volna megrendezni a fővárosban, ha a sportolók hajnalban startolnak. Végül az a döntés született, hogy Szapporóban – amely a japán fővárostól 800 kilométerre északra fekszik – rendezik meg a jövő évi olimpia maratoni és gyalogló versenyszámait.
A 2022-es labdarúgó-világbajnokságot Katarban tartják, az arab országban pedig nyáron esély sem lenne a viadal megrendezésére a hőség miatt. A rangos esemény így novemberben és decemberben lesz esedékes, ez pedig felborítja a normál európai bajnoki szezonokat.
A klímaváltozás súlyosságát felismerte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is, amely idén arról határozott, 2030-tól minden olimpiát rendező városnak „klímapozitívnak” kell lennie, ami a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentésére, illetve hosszú távon a minimálisra szorítására vonatkozik.
A korábban már említett Tokiót a vízszint emelkedése is fenyegeti, csak úgy, mint megannyi tengerparti metropoliszt. A Meteorológiai Világszervezet által összeállított United in Science 2020 című jelentésből is kiderül, hogy a globális tengerszint minden eddiginél gyorsabban emelkedik. Az északi-sarkvidéki tengeri jég kiterjedése továbbra is csökken, évtizedenként 13 százalékkal. Az emelkedő hőmérséklettel állnak összefüggésben az aszályok és a hőhullámok, valamint a bozóttüzek fokozott kockázata.
A témakörben az a David Goldblatt is publikált egy 44 oldalas tanulmányt, akinek a Guardianben megjelent Orbán Viktor focimániájáról szóló cikkét 2018-ban az év legjobb sportcikkének választották. Goldblatt felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenleg az angol negyedosztályban szereplő Carlisle együttesének stadionja egy vihar és az azzal járó heves esőzéseknek köszönhetően víz alá került 2015-ben. A kis csapat ezt követően hónapokig nem tudta használni a stadionját. Goldblatt tanulmányában megvizsgálta, hogy Európában leginkább Nagy-Britanniát, a Benelux államokat és Németország északi részét fenyegeti a vízszint emelkedése: csak Angliában 23 nagyobb futballklub stadionja kerülhet víz alá 2050-ig.
A korábban már említett bozóttüzek is problémákat okoznak, mint ismert idén januárban emiatt csak később vette kezdetét az év első tenisz Grand Slam-tornája, az Australian Open.
„Reméljük, a jövőben jobban átgondolják, hogy ilyen körülmények között szabad-e játszani, hiszen a médiában olyan cikkeket olvashatunk, hogy aki teheti, ki se menjen az utcára, még az állatokat se engedje ki. Ehhez képest a teniszezőknek le kell játszani a meccseket, amit nem kellett volna megengedni” – nyilatkozta akkor a versenyen résztvevő Babos Tímea a Világgazdaságnak.
Tájfun miatt már Forma-1-es időmérő edzést is el kellett napolni, így nem meglepő módon ebben a sportágban is igyekeznek minél többet tenni a klímaváltozás ellen. A szervezők legfőbb célja, hogy 2030-ra teljesen karbon semlegessé tegyék a sorozatot. Az F1 alá is írta az Egyesült Nemzetek Szervezetének klímaváltozással kapcsolatos keretegyezményét is, amely a csatlakozók számára előírja, hogy aktívan tegyenek a környezettudatosságért.
A jövő egyelőre borúsnak tűnik, azonban talán még nem késő tenni valamit ellene.
