A hatékony szellőztetés legnagyobb jelentősége az egészség megőrzésében és visszanyerésében, illetve az életminőség javításában rejlik – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A helyiségek optimális páratartalma megakadályozhatja a súlyos légúti megbetegedésekért felelős penész kialakulását, a lakásszellőztetés biztosítja a friss levegőt, ami által kevésbé leszünk fáradékonyak, ki tudjuk magunkat pihenni, nő a koncentrációképességünk – írták.
Hozzátették, hogy a fűtési szezonban kevesebbet nyitunk ablakot, ezért a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A nedvesség penészgombák és poratkák megjelenésével jár, amelyek különböző légúti megbetegedéseket, asztmát, illetve allergiát okozhatnak.
Nagyon fontosnak tartják, hogy ebben az időszakban is naponta többször valamennyi ablakot sarkig tárjuk, és így
Nem kell megvárni, amíg a falak lehűlnek, a párás, szennyezett meleg levegő pár perc alatt kitódul a lakásból, és helyére friss, tiszta levegő áramlik be.
Azt is tanácsolták, hogy a fűtés megkezdése előtt érdemes portalanítani a lakásban és a fűtőtestet is takarítani kell. A bútorokon, a szőnyegekben, kárpitozott bútorokon megült porban sok, nyáron leülepedett pollen halmozódik fel. A szennyeződések lerakódhatnak a fűtőtesten vagy a helyiséget meleg levegővel ellátó klímarendszerben is. Amikor ezeket üzembe helyezik, a feláramló meleg levegő magával ragadja a szennyezőanyag szemcséit, amelyeket belélegzünk.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a lakás levegőminősége légtisztítókkal is javítható. A légtisztítók elsősorban a por, a pollen, dohányfüst és a baktériumok szintjét csökkentik a lakótérben, egyes típusaik a vírusok és illékony vegyületek, szagok kiszűrésére is alkalmasak. Ezek a készülékek azonban a penész és atkaszennyeződés megszüntetésére nem alkalmasak – tették hozzá.
Mivel a fűtési szezonban a nyílászárók általában zárva vannak, a jó szigetelés miatt gyakorlatilag megszűnik a lakóterek természetes légcseréje. Ennek következtében a gyengén szellőztetett helyiségekben a szén-dioxid koncentrációja általában magasabb az ajánlott értéknél. Egészségkárosító hatása ugyan csak magas koncentráció esetén van, rontja a belső térben tartózkodók közérzetét, koncentrálóképességét.
Az elégtelen légcsere következtében a belső térből származó egyéb légszennyező anyagok mennyisége is feldúsulhat. A használati és berendezési tárgyakból, építőanyagokból, illetve főzés, festés, dohányzás során is rengeteg veszélyes anyag kerülhet a levegőbe. Ezek többségének egészségkárosító hatásuk lehet, ezért is fontos a rendszeres és alapos szellőztetés – áll a közleményben.
Mint megírtuk, a koronavírus-fertőzés kockázata a zárt beltéri helyiségekben a legnagyobb, ennek veszélye a kézmosás, a maszkviselés és a távolságtartás mellett a rendszeres szellőztetéssel is csökkenthető. Szellőztetés nélkül az aeroszolok a levegőben maradnak, és az idő múlásával egyre sűrűbbé válnak. A beltéri, rosszul szellőztetett helyiségekben való hosszabb ideig tartó beszéd, éneklés a fertőzés kockázatát is növeli.
A márciusi Washington állambeli kóruspróbán, amikor 61 emberből 53 kapta el a vírust és ketten meghaltak, az volt a baj, hogy bár tartották a távolságot és a higiéniai szabályokat, két és fél óráig énekeltek a teremben szellőztetés és maszkviselés nélkül. Az aeroszolok 14 méterről is képesek voltak fertőzni. A kutatók szerint, ha viseltek volna maszkot, a próba rövidebb lett volna és szellőztettek volna, csak ketten kapták volna meg a vírust.
Erre az eredményre jutott a nyáron elvégzett németországi koncertkísérlet is, amelyről szintén beszámoltunk. A vizsgálat megmutatta, hogy a maszkviselés, a távolságtartás és a résztvevők számának korlátozása mellett a jó szellőzés is kulcsfontosságú a koronavíus-járvány idején tartott tömegrendezvényeknél. Fontos, hogy a zárt térben tartott rendezvények látogatóinak számát az aktuális fertőzési esetszámokhoz igazítsák, de alapfeltétel a jó szellőztetőrendszer, amely a terem levegőjét rendszeresen friss levegővel cseréli. A szakértők számításai szerint rossz szellőzés esetén a fertőzés kockázata 70 százalékkal emelkedik.
