Magyarország az első olyan európai állam, amely orosz vakcinát kíván beszerezni és ez újabb bizonyíték arra nézve, milyen meghitt viszonyban van a két kormány. Ha tényleg megérkezik az ellenszer, az jelképes győzelmet jelentene Moszkva számára, miközben egymással versengenek a nagy gyógyszergyárak, hogy melyikük rukkol ki előbb hatékony ellenszerrel a Covid-19 feltartóztatására. A Szputnyik-nak elkeresztelt oltást azonban szakértők bírálják, mert nagyon gyorsan keresztülhajszolták az engedélyezési eljárást, azon kívül nem lehet tudni, hogy mennyire hatásos.
Elemzők szerint a magyar-orosz ügylet ismételten csak azt támasztja alá, hogy Budapest a Kremlhez törleszkedik, ideértve, hogy befogadta az orosz titkosszolgálathoz kötődő Nemzetközi Befektetési Bankot. Azért is bírálják, hogy akadályozza a szorosabb viszony kialakítását a NATO és Ukrajna között, és egyre inkább függ az orosz energiaimporttól.
A német külügyi államminiszter úgy látja, hogy igencsak érzékenyen érintheti az uniós támogatások leállítása azokat a kormányokat, amelyek szembemennek a demokratikus elvekkel, arról azonban lebeszélné mind Magyarországot, mind Lengyelországot, hogy bármelyikük vétózzon. Michael Roth hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szankciók nem sújthatják az érintett államok településeit, civil társadalmát, polgárait. De ha a Bizottság él a leendő jogállami fegyverrel, akkor az kemény következményekkel járhat. Merthogy pénz csak az elvek betartása esetén lesz.
Emlékeztetett arra, hogy a mostani soros német elnökség egyik fő feladatának tekinti a jogállamiság fokozott védelmét és erősítését. És a júliusi csúcstalálkozó határozata után senkinek sem lehetett kétsége afelől, milyen mechanizmus készül. Enélkül az Európai Parlament nem is ment volna bele az 1,8 billiós pénzügyi keretmegállapodásba. Azon kívül a javaslatot a tagok túlnyomó többsége pártolta a Tanácsban. Úgy hogy most egyáltalán nem segítenek a fenyegetőzések. De egyébként is: aki követi a szabályokat, annak eleve nem lehet félnivalója.
Szerinte a jóváhagyási folyamat már teljes lendülettel zajlik, ezért a politikus nem tudja elképzelni, hogy bárki megpróbálná meghúzni a vészféket. Az ugyanis életveszélyes volna. Hiszen közös érdek, illetve felelősség, hogy a rászoruló kormányok gyorsan forrásokhoz jussanak a járvány társadalmi és gazdasági következményeinek enyhítésére. Aki itt keresztbe tesz, az maga alatt vágja a fát. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nincsenek túl a nehezén, de remélhetőleg az egész EU a megfelelő következtetést vonja le az egészségügyi szükségállapotból, azaz hogy több szolidaritásra, több csapatszellemre van szükség.
Még mielőtt Gulyás Gergely megtette volna a maga nyilatkozatát a tegnapi kormánytájékoztatón, a magyar megbízott szem- és fültanúk szerint azt közölte az uniós tagállamok állandó képviselőinek tanácskozásán, hogy Magyarország nem támogatja a hétéves költségvetést, noha arra már az Európai Parlament is áldását adta. Azzal indokolta az álláspontot, hogy a csomaghoz kapcsolt jogállami megegyezés ütközik azzal, amit az állam- és kormányfők még a nyáron kidolgoztak. Ha a magyar fél tartja magát a fenyegetéshez, akkor megreked a 750 milliárd eurós újjáépítési program.
A nehezményezett szabályozás elsősorban a magyar és a lengyel vezetést érintené, mert sorozatos a vád ellenük, hogy ellenőrzésük alá vonják a bíróságokat. Idáig azonban kudarcot vallott minden próbálkozás, hogy politikai eszközökkel irányváltásra vegyék rá őket. Hogy azután milyen kiút kínálkozik az Orbán-kabinettel kialakult helyzetből, az teljesen homályos. Elképzelhető, hogy külön csúcsértekezletet kell összehívni miatta. Az viszont igencsak valószínűtlen, hogy levennék a napirendről a jogállami feltételrendszert, mert akkor meg Hollandia és több más ország, illetve az EP blokkolná a jóváhagyási folyamatot, vagyis megint késne a súlyos helyzetben lévő országok megsegítése.
Az Európai Parlament Magyarország ügyében illetékes jelentéstevője úgy ítéli meg, hogy Orbán Viktor arcátlan támadást intéz a demokrácia ellen, amikor megpróbálja megnehezíteni az ellenzék választási sikerét. Gwendoline Delbos-Corfield, a francia zöldek képviselője hangsúlyozta: a Bizottságnak és a Tanácsnak el kell döntenie, hogy vagy továbbra is elfordítja a fejét, miközben Magyarország belesüpped az autokrácia, vagy pedig a két testület végre hajlandó kiállni az európai értékekért. Egyben szóvá tette, hogy az Országgyűlés olyan törvénymódosításokra készül, amelyek aktivisták szerint az LMBT-közösséget veszik célba.
Az unió alelnöke azt közölte, hogy Brüsszel nem támogat olyan programokat a tagállamokban, amelyek nem tartják tiszteletben a nemi kisebbségek jogait. Jourová akkor mondta ezt, amikor bejelentette: az EU stratégiát dolgozott ki az LMBT-közösségi védelmében. A keleti végeken ugyanakkor, főként Magyarországon és Lengyelországban egyre erősödik a homofóbia.
Jourová elismerte, hogy szembeszállnak a diszkriminációval, miután ideológiai megfontolásokból mind sűrűbben érik támadások azokat, akik nem tartoznak a heteroszexuális többséghez. Ám mint kifejtette, 2020-ban nincs helye Európában az efféle gyűlöletnek és hátrányos megkülönböztetésnek. Az ilyesmi csak a tekintélyuralmi rendszerek forgatókönyvében szerepel.
A jelentés megemlíti, hogy a jobboldali magyar kormány éppen a héten határozta el, hogy a alaptörvényben rögzíti a nemi szerepek keresztény értelmezését, illetve olyan jogszabályt fogadtat el, amely megtiltja, hogy egynemű párok gyereket fogadjanak örökbe. Elismerte, hogy a családjog szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, ám felhívta a figyelmet, hogy minden ország köteles alkalmazni az uniós jogot, illetve a nemzetközi emberi jogi megállapodásokat, így azt az alaptételt, hogy minden ember egyenlő.
Ezért a Bizottság azt javasolja, hogy a homofób gyűlölet bűncselekményeket vegyék fel az európai tilalmi listára, a terrorizmus, az emberkereskedelem mellé. Ehhez egyhangú döntés kellene a Tanácsban.
Az egyenlőségért felelős biztos megerősítette, hogy ugrik az uniós támogatás, sőt büntetést szabhatnak ki azokra a kormányokra, amelyek semmibe veszik az LMBT-jogokat. A máltai Helena Dalli, aki ott volt Jourová tegnapi sajtótájékoztatóján, úgy fogalmazott, hogy új szakaszába érkezett az egyenlőségért vívott harc. Szerinte ebben a küzdelemben jól fel lehet használni a készülő jogállami mechanizmust.
Annak bevetése kapcsán idáig azonban nem merült fel, hogy akkor is lehetne alkalmazni, amikor a nemi kisebbségek jogai sérülnek, és az sem világos, hogy milyen esetek tartoznának a hatálya alá. Mindenesetre Orbán Viktor kilátásba helyezte, hogy megtorpedózza az egész tervet. A portál ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az EU már megvont pénzt hat lengyel várostól, mert azok LMBT-mentes övezetnek nyilvánították magukat. Dalli most úgy fogalmazott, hogy ezekről a településekről igazából az emberséget száműzték.
A német környezetvédők egyik EP-képviselője úgy véli, hogy Orbán Viktor a vadonatúj törvényekkel csupán az olyan súlyos gondokról igyekszik elvonni a közfigyelmet, mint a járvány. Sergey Lagodinszky szerint a kormányfő pont ilyen meggondolásból megy neki az ellenzéknek, illetve a nemi kisebbségeknek. De mindig ezt csinálja, amikor rosszabbra fordul a tömeges fertőzés. Egyébiránt a módszer jól ismert Oroszországból és Törökországból is. Ott szintén így leplezik a hatalom kudarcait.
A holland liberális Sophie in’t Veld nagyon nem ért egyet Varga Juditnak azzal az okfejtésével, hogy a választási törvény átalakításával a kamupártokat óhajtják visszaszorítani. A strasbourgi törvényhozó szerint egyes kormányok cinikus módon a járványt lovagolják meg, hogy kiterjesszék tekintélyelvű uralmukat. Ezek a szokásos gyanús figurák a magyaroknál és a lengyeleknél is. És ismét csak a nők, illetve a melegek jogainak a rovására megy a dolog.
Az jó, hogy a Bizottság a melegek védelmére kel, csak éppen a próbálkozás némiképp sántít, mivel az ajánlások nem kötelezőek. Ha Brüsszel valóban azt akarja, hogy minden tagállam alkalmazza az új, közös stratégiát, akkor azt el kellene fogadtatni az Európai Parlamenttel, valamint a kormányokkal. Utána lehet megfelelő nyomást kifejteni azokra az országokra, amelyek kihúzzák magukat belőle.
De mivel az EU-nak csak kevés jogi eszköze van, idáig a megszégyenítéssel, illetve a politikai nyomásgyakorlással próbálkozott – nem túl nagy sikerrel. Magyarországon, ahol az egészségügy és a gazdaság roskadozik a járvány következményei alatt, Orbán Viktor egy sor javaslatot terjesztett be. Ezek azt tükrözik, hogy háborút folytat a nemi identitás ellen.
Elemzők szerint a kulturális hadviselés eszköz lehet a kormányfő támogatóinak egyesítésére. László Róbert a Political Capitaltól úgy értékeli, hogy a magyar vezetés a jelek szerint megirigyelte a hasonló lengyel kampány sikerét. Az üzenet egyszerű, és ha gyűlöletet keltesz, azzal erősíted a saját táborodat.
Magyarország és Lengyelország a Kreml forgatókönyvét követi, amikor villámhárítónak nézi a nemi kisebbségeket – emeli ki a kommentár. Merthogy Putyin 9 éve ugyanezt a módszert alkalmazta, amikor megfirkálta a választásokat és emiatt tömeges elégedetlenség tört ki ellene. Először is erővel oszlatta fel a tüntetéseket, utána pedig törvényben mondta ki, hogy a gyerekeket védeni kell az olyan információktól, amelyek tagadják a hagyományos családi értékeket. Márpedig az LMBT-csoportok arrafelé tökéletes bűnbaknak számítanak, mert az oroszok háromnegyede ellenszenvet táplál velük szemben.
A nyílt társadalmat a mai magyar és lengyel vezetés majdnem pont annyira elutasítja, mint Putyin. Így most mindkettő koppintja az orosz politikus eljárásmódját, mivel teljesen elszabadult a koronaválság, annak következtében pang a gazdaság és a lakosság egyre nagyobb rétegei lázonganak. Tehát hozzányúlnak az alkotmányhoz, ily módon tiltják be a melegházasságot. Ám a kisebbségeket üldözni önmagában gusztustalan. De ha azt is számításba vesszük hány LMBT-fiatal lesz öngyilkos, akkor meg egyenesen cinikus ez a hajtóvadászat a bűnbakok ellen.
Nem túl illusztris társaságba kerül Trump, amikor nem ismeri el, hogy vesztett a választáson, csalást kiált és a kormányzati gépezetet mozgósítja az eredmény megfordítására. Diktátorok szoktak ilyesmit csinálni. Lásd nemrégiben Lukasenkót, de ellene még kirohant Washington. Most azonban az amerikai elnök a belorusz erős ember módszerét veszi kölcsön, azaz csatlakozik azoknak gátlástalan vezetőknek a klubjához, akik a szavazópolgárok akaratától függetlenül győztesnek nyilvánítják magukat.
A díszes kompánia javarészt diktátorokból, zsarnokokból és más hatalmasságokból áll, semmint az egykor Washington által vezetett szabad világ képviselőiből. Az USA évtizedeken át oktatott ki másokat a választások szükségességéről, és arról, hogy tiszteletben kell tartani azok kimenetelét. A párhuzam persze némileg sántít, mert Amerikában az emberek szabadon, tisztességes körülmények közepette voksolhattak. Az autokraták viszont általában kizárják a vetélytársakat a jelöltek közül és uralják a propagandát.
Vagy ha netán tényleg normális körülmények között zajlik le a választás, de az eredmény nem kedvező számukra, akkor azonnal kijelentik, hogy árulók, bűnözők és külföldi szabotőrök keze van a dologban. Ezért érvénytelen az egész procedúra. Az USÁ-ban persze várhatóan érvényesül a népakarat. Idáig azonban nem volt példa arra, hogy a hivatalban lévő elnök megkérdőjelezze a szavazás tisztességét.
Ivan Krasztev, a neves politológus azt mondja, hogy Trump makacssága tartós károkat okozhat a demokráciának. De hát az olyanok, mint Lukasenko és Putyin soha nem akarnak veszíteni. Ezt csinálják már évtizedek óta. Akárcsak annak idején Milosevics. Vagy éppen Rákosi, akit az oroszok ültettek az ország nyakára, ám 1945-ben, a választási kudarc után teljesen magába roskadt. Hullafehér lett, némán ült a székében. De egy év múlva a riválisok közül a legtöbb ellenfele már nem élt, vagy börtönbe került, illetve jobbnak látta, ha nem nyitja ki a száját. A magyarok vezére pedig Rákosi lett.
Hogy Trumpot most ilyen figurák társaságában emlegetik, az kiábrándulást keltett és gúny tárgya nem csupán a republikánusok vetélytársai körében, hanem olyan országokban is, amelyek hozzá vannak szokva ahhoz, hogy vezetőik a kelleténél tovább maradnak hatalmon.
