Donald Trump szerdán tízperces villámlátogatást tett az arlingtoni katonai temetőben, ahol a Veteránok Napja alkalmából megkoszorúzta az Ismeretlen katona emlékművét. Végig merev arccal állt a szakadó esőben, a sajtót nem engedték hozzá közel és anélkül távozott, hogy egy szót is szólt volna. A bukott elnök már csütörtök óta nem válaszolt a riporterek kérdéseire, nem adott interjút és egyáltalán nem beszélt a nyilvánosság előtt, jóllehet szombaton az AP hírügynökség és nyomában a nagy tévéállomások Joe Bident nyilvánították az elnökválasztás győztesének. Az utóbbi huszonnégy órában is csak keresetlen stílusban íródott internetes bejegyzésekben tudatja, hogy álláspontja változatlan, szerinte ő nyerte az elnökválasztást, vagy ha nem, akkor csalás történt. Továbbra is érvényben van utasítása, miszerint a szövetségi kormányzat nem segíti a megválasztott elnököt az átadás-átvétel során.
Trump volt nemzetbiztonsági főtanácsadója, John Bolton arra figyelmeztetett, hogy korábbi főnöke a tények makacs tagadásával helyrehozhatatlanul árt a Republikánus Pártnak. A Washington Postban megjelent cikkében azt írta, hogy az elnök súlyos kárt okoz, amikor aláássa az amerikai alkotmányos rendbe vetett közbizalmat. „Trump ideje fogytán van, még akkor is, ha retorikája tovább eszkalálódik” – írja a különben kőkeményen konzervatív Bolton.
Egy másik jelentős republikánus szaktekintély, George W. Bush elnök 2000-es választási győzelmének kovácsa, Karl Rove is úgy véli, hogy Trumpnak már nincs esélye megfordítani a választás eredményét. A Rupert Murdoch jobboldali sajtóbirodalmához tartozó Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében Rove azt írja, hogy az eddigi bizonyítékok alapján az elnök egyetlen Bidennek ítélt államot sem fog tudni visszaszerezni. Joga van a törvényes felülvizsgálati lehetőségek kihasználására, de amikor ezek végére ér, neki is hozzá kellene járulnia az ország újraegyesítéséhez azzal, hogy elengedi sérelmeit és maga is vezető szerepet játszik a békés hatalomváltásban.
Más republikánus kommentátorok is helyesnek tartanák, ha az elnök végre túltenné magát csalódáson, mert ha tovább élezi a helyzetet, azzal sokat árthat pártja esélyeinek a Georgiában kevesebb mint két hónap múlva esedékes két szenátusi pótválasztáson. Ezeknek a tétje az, hogy a következő két évben ki uralja a kinevezések ügyében megkerülhetetlen és az általános politikai napirendre is nagy hatással lévő szenátust. Nem véletlen, hogy James Lankford oklahomai republikánus szenátor felajánlotta közbelépését, ha Joe Biden péntekig sem kapja meg a megválasztott elnöknek járó hírszerzési tájékoztatókat és a pozícióval járó egyéb kormányzati segítséget. A szenátor egy rádióinterjúban azt mondta, hogy szerinte az illetékes kormányzati szerv, a GSA hamarosan lépni fog az ügyben. Ha így lesz, akkor az a bukott elnök internetes üzeneteitől függetlenül azt jelentené, hogy a szövetségi kormányzat visszatér a hagyományos átadás-átvételi procedúrához.
A végeredmény hitelesítésének határideje államonként eltérő, ám az biztos, hogy az elektoroknak december 14-én kell leadniuk szavazatukat. Georgiában párhuzamosan géppel és kézzel is újra fogják számolni a 4.9 millió leadott szavazatot, ami feltehetően jövő hét péntekig tart majd. Az államban Joe Biden 99 százalékos összesítésnél 14 ezer 45 szavazattal vezet és a helyi republikánusok szerint is biztos győztes, mert semmi sem utal arra, hogy a még hátralévő voksok többsége Trumpé lenne, az újraszámlálások pedig állami szinten általában legfeljebb néhány száz szavazattal változtatják meg a végeredményt. A Trump-tábor kétségbeesett rögtönzéseire jellemző, hogy Texas alkormányzója saját kampánykasszájából egymillió dolláros díjat tűzött ki annak, aki bizonyítékkal szolgál a tömeges választási csalásra. Eddig nem tudni jelentkezőről. Az elnök kampánya közben 60 millió dollár adományt kér a párt híveitől, elvben a szavazatszámlálás miatti perekre, ám a kisbetűs részből kiderül, hogy a pénz egy részét a korábbi adósságok rendezésére, illetve Trump jövőbeli politikai tevékenységére fogják fordítani.
A Pentagonban végrehajtott személycseréket követően Washingtonban attól tartanak, hogy Trump a CIA élén álló Gina Haspelt és az FBI igazgatóját, Christopher Wrayt is meneszti. Mindkettőjükre azért haragszik, mert a kampány hajrájában nem voltak hajlandók cáfolni a 2016-os orosz beavatkozást és nem jelentettek be vizsgálatot Biden ukrajnai tevékenysége kapcsán. Egyre többen emlékeztetnek a 2001-es terrortámadás tanulságait értékelő úgynevezett 9/11 bizottság jelentésére, amely a terrorelhárítási kudarc oka közé sorolta a Bush-kormányzat felkészületlenségét, sok, nemzetbiztonsági szempontból fontos pozíció üresen hagyását. Akkor ez részben abból fakadt, hogy a 2000 decemberéig elhúzódó floridai szavazatszámlálás miatt több mint egy hónap késéssel dőlt el az elnökválasztás.
Biden közben folytatja a külföldi állam- és kormányfőkkel való kapcsolatfelvételt. Szerdán az ausztrál és japán kormányfővel, illetve a dél-koreai államfővel beszélt telefonon. Mindezt úgy, hogy a külügyminisztérium nem adja át a megválasztott elnöknek a hivatalos diplomáciai csatornákon érkező köszöntéseket és üzeneteket. Biden ezt egyelőre sztoikus nyugalommal kezeli, stábja pedig a tennivalókra koncentrál. Mint elmondták, a január 20-i beiktatás után az új kormányzat azonnal feloldja a menekültek beutazásának tilalmát, a mexikói határon pedig felfüggeszti a kerítésépítést.
