Hosszas semmitevés után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérte az inflációs célját, ugyanis októberben az áremelkedés éves üteme kerek három százalékra lassult, ami a jegybank inflációs célja. Utoljára fenntartható módon 2018-ban volt ezen a szinten a drágulás üteme. A MNB elsődleges célja a jegybanktörvény szerint az infláció féken tartása lenne, ám ehelyett gazdasági növekedés pörgetésére koncentrált. Az inflációs cél ugyan három százalék volt az elmúlt években is, ám az MNB úgy könnyített saját magán, hogy a három százalékot kiszélesítette 2-4 százalékos tartományra, így papíron fennmaradt a moderált infláció.
Most a Covid-19 járvány második hulláma agyoncsapja a lakossági vásárlási kedvet, és a bázishatások miatt ugyan három százalékra csökkent a fő mutató, ám a részletek továbbra sem túl rózsásak. Az élelmiszerek ára egy év alatt az infláció kétszeresével, 6,5 százalékkal nőttek ezen belül az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 15,7, a párizsi, kolbászé 13,4, a cukoré 11,6, a liszté 11,0, a munkahelyi étkezésé 9,3 százalékkal lett magasabb. A szeszes italok és dohányáruk árai is 6,1 százalékkal nőttek. Hűtötték viszont az inflációt a szolgáltatások, itt már csak 2,4 százalékos éves drágulást mért a KSH, az üzemanyagokért pedig 5,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, a ruházkodás is fél százalékkal lett olcsóbb.
Ugyanakkor a tartós fogyasztási cikkek – amelyek több évtizeden keresztül lefele húzták az inflációt –, a gyenge forint miatt 2,9 százalékkal emelkedtek, ez pedig több éves rekord.
A friss adatok nem jelentenek meglepetést, számítani lehetett arra, hogy az augusztusi, 3,9 százalékon történő tetőzés után lassulás jöhet, a szeptemberi 3,4 százalék után 3 százalékra lassult a pénzromlás üteme – értékelte a számokat Németh Dávid. A K&H Bank szakembere szerint az év hátralévő két hónapjában az októberi 3 százalékról tovább lassulhat az infláció. Ebben szerepet játszik, hogy a járvány miatt ismét bevezették az ingyenes parkolást, és bár ez alacsony súllyal szerepel az inflációs kosárban, a változás mértéke jelentős és 0,2 százalékponttal húzhatja lejjebb a novemberi inflációs mutatót.
Németh Dávid arra számít, hogy az éves átlagos infláció az idén 3,4 százalék körül alakulhat, 2021-ben a mostani kilátások szerint 3,1 százalékos inflációval lehet kalkulálni. Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint következő hónapokban a tavalyi év magas bázisa mellett a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása tovább mérsékli majd az inflációs mutatót. Az elmúlt egy hétben mutatott erősebb és stabilabb forintárfolyam a mérséklődő inflációval párhuzamosan már elég lehet ahhoz, hogy az MNB decemberben változtasson néhány főbb üzenetén, bár gyakorlati fordulatra, vagyis kamatvágásra még nem számít az elemző.
