Joe Biden máris elnökként viselkedik, Donald Trump pedig továbbra sem. A megválasztott elnök az átmeneti hetek első intézkedéseként tizenhárom tagú, különböző ideológiai nézeteket képviselő, de egyformán tekintélyes orvosokból és egészségügyi szakértőkből álló testület létrehozását jelentette be, amelytől a koronavírus-járvány megfékezésére vár javaslatokat. A csapat tagja lesz Dr. Rick Bright, aki a Trump-kormányzatban az oltóanyagok engedélyeztetésével foglalkozott és akit nyáron eltávolítottak állásából, mert ellenezte, hogy ellenőrizetlen vakcinákat kiáltsanak ki csodaszernek.
Donald Trump közben újabb nagygyűlés-sorozatot tervez, mintha még tartana a kampány. Többek között fel akarja olvasni azoknak az amerikaiaknak a nekrológját, akiknek voksa haláluk ellenére beérkezett a választási bizottságokhoz.
Donald Trump szombat óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt és a kiszivárgott hírek szerint esze ágában sincs elfogadni a választási eredményt. Egyelőre arról sem akar hallani, hogy jelen legyen Biden január 20-i beiktatásán. Ez egyébként nem is kötelessége, csupán hagyomány, hogy a leköszönő elnök személyesen üdvözli a Fehér Házban utódját, majd a washingtoni Capitoliumnál részt vesz az ünnepélyes eskütételen.
Az elnököt veje, Jared Kushner is hiába próbálta rávenni, hogy készüljön fel a vereség elismerésére és a tisztes távozásra. Trump váltakozva tartózkodik a szinte kiürült Fehér Ház magánlakosztályában és az Ovális Irodában. A hírtévéket nézi és szervezi az eredmény elleni jogi kifogások benyújtását. Ügyvédje, Rudy Giuliani szerint eddig egy államban léptek és még kettőben készültek fel, de összességében akár tíz helyen is megtámadhatják az eredményt. Az eddig felhozott panaszok azonban nem tűnnek konkrétnak és a vereséget még akkor sem változtatnák győzelemmé, ha a bíróságok helyt adnának a kifogásoknak.
A választás tisztaságába vetett közbizalom aláásásában az elnök továbbra is számíthat a republikánus vezetők aktív támogatására vagy legalábbis beleegyező hallgatására. Ted Cruz szenátor például a szavazatszámlálási „anomáliák” kivizsgálására szólított fel, Lindsay Graham szenátor pedig egyenesen harcra biztatta: „Elnök úr, ne adja fel!”. A jelek szerint mindazok, akik a jobboldalon elnöki ambíciókat dédelgetnek, már a 2024-es esélyeikre gondolnak és nem mernek szembefordulni a konzervatív szavazókat továbbra is bűvkörében tartó Trumppal.
Nyilvánosan csupán néhány ismert republikánus politikus ismerte el, hogy Joe Biden a győztes, például Roy Blunt, Mitt Romney és Lisa Murkowski szenátorok. A helyzetet csillapító igyekszik George W. Bush, az USA 43. elnöke, aki nem csak írásban, de telefonon is „melegen gratulált” Joe Bidennek. „Jó embernek” nevezte a megválasztott elnököt és az ígérte, hogy nézetkülönbségeik ellenére támogatni fogja – mint ahogyan azt annak idején Barack Obama és Donald Trump esetében is vállalta. A Bush-klán azonban a Republikánus Pártnak ahhoz a kisebbségben lévő, „régimódi” szárnyához tartozik, amely egy pillanatra sem hódolt be Trumpnak és ennek megfelelően ki is szorult a döntéshozatalból.
Joe Biden várhatóan Ron Klaint nevezi ki kabinetfőnökének, aki alelnöksége idején is ezt a tisztséget töltötte be mellette. A miniszteri jelölések feltehetően még néhány hetet váratnak magukra. Az átmenethez a szövetségi kormány infrastrukturális hátterét biztosító General Services Administration (GSA) közreműködésére van szükség. A szervezet Trump által kinevezett elnöke azonban még vár a választási eredmény véglegessé válására. Addig a Biden-Harris csapat nem kapja meg sem a szükséges dokumentumokat, sem az átmeneti apparátusa felállításához szükséges pénzt. A megválasztott elnöknek elvben az elnökkel azonos személyi biztonsági védelem és titkosszolgálati tájékoztatás jár. Még nem tudni, hogy a Bidenre eddig is vigyázó Secret Service, illetve John Ratcliff nemzeti hírszerzési igazgató megtette-e a szükséges lépéseket.
A megválasztott elnök környezetéből származó információk szerint Biden óvatosan fog haladni, de már elnöksége első napjaiban számos, az irányt megmutató rendeletet készül kiadni. Az Egyesült Államok visszatér a párizsi klímaegyezménybe, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetébe (WHO), és az Irán nukleáris programját korlátozó megállapodásba - feltéve, hogy Teherán hajlandó felhagyni a szerződést sértő tevékenységgel. Biden kész öt évvel meghosszabbítani Oroszországgal a stratégiai nukleáris fegyverek számát korlátozó START egyezményt. Odahaza az új elnök várhatóan országosan is 15 dollárra (mintegy 4500 forintra) fogja emelni a minimális órabért.
