A várakozások szerint a Joe Biden vezette adminisztráció civilizáltabb, kiszámíthatóbb és együttműködőbb európai politikát fog folytatni, mint az elődje. A megválasztott elnök jól ismeri az öreg kontinenst és a vezetőit, hiszen évtizedeken át az amerikai külpolitika egyik meghatározó alakja volt. Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: Bidenék figyelmét elsősorban a belpolitikai problémák fogják lekötni, nemzetközi téren pedig továbbra is Ázsia lesz az érdeklődésük középpontjában. Az Európai Unió ezért nem mondhat le arról, hogy végre a saját lábára álljon, legyen szó akár védelmi, akár digitális képességeinek fejlesztéséről.
Az elnökválasztás eredményét megkönnyebbüléssel fogadó uniós vezetők a tengerentúli nyilatkozatok alapján arra számítanak, hogy Washington elsőbbséget ad a multilaterális együttműködésnek, és visszatér a nemzetközi klímaváltozásról szóló Párizsi Megállapodáshoz, visszaállítja tagságát az Egészségügyi Világszervezetben (WHO) és nem fogja akadályozni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) működését. Az EU tagállamok összefogást remélnek Amerikával a Covid-19 járvány elleni fellépésben és a globális befolyásra törő Kína feltartóztatásában.
A huszonhetek bíznak az Atlanti-óceán két partja között fennálló kereskedelmi viták kulturált megvitatásában és megoldásában, amelyről illetékes minisztereik már hétfőn véleményt cseréltek. A Biden adminisztráció várhatóan ragaszkodni fog ahhoz, hogy a NATO országok teljesítsék a védelmi kiadásaik emelésére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, de talán nem fogja ezt olyan agresszívan követelni, mint a Trump-kormányzat.
Várható, hogy a transzatlanti partnerek többször hivatkoznak majd a közös demokratikus értékekre, mint tették ezt az elmúlt négy évben. Az európai populisták a korábbiaktól eltérően éppúgy nem fognak biztatást kapni a washingtoni vezetéstől, mint a Brexit hívei.
