Újabb tárgyalási forduló kezdődik hétfőn Londonban az Európai Unió és az Egyesült Királyság delegációi között, hogy a határidő egyre vészesebb közeledtével megállapodásra sikerüljön jutni a január 1-jén életbe lépő szabadkereskedelmi egyezményről. Michel Barnier és Lord (David) Frost fő tárgyalóbiztosok megbeszélésének nagyobb súlyt adva szombaton ritka, természetesen virtuális csúcstalálkozóra került sor Boris Johnson és Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának elnöke között. Brüsszel általában elhárítja London kezdeményezéseit a két vezető külön eszmecseréjére, ragaszkodva ahhoz, hogy az Egyesült Királyság Barnier-val intézze dolgait. A Johnson-van der Leyen közötti dialógusról kiadott sajtóközlemény szerint a tárgyalások előrehaladását feltérképező beszélgetésen a kormányfő kijelentette, hogy
London és Brüsszel egyetértett abban, hogy a hétfőn folytatódó párbeszéd során "meg kell duplázni az erőfeszítéseket a tervezett deal elérése érdekében". Az EU és a UK frontemberei "megállapodtak abban is, hogy személyes kapcsolatban maradnak a megbeszélésekkel kapcsolatban".
A brit média szerint London nem tulajdonít különösebb jelentőséget az EU által november 16-a, hétfőre kitűzött végleges határidőnek, amikorra a két félnek egymás markába kellene csapnia ahhoz, hogy az Európai Parlament az év vége előtt ratifikálni tudja az elhúzódó alkudozás eredményét. A The Sunday Times egy meg nem nevezett kormányzati forrásra hivatkozva közli, hogy az "eddigi intenzív tárgyalások nem hozták meg a remélt eredményt. A realitások nagyobb elfogadására számítunk az EU-tól. Nem várhatják el tőlünk, hogy olyan szerződésbe menjünk bele, amely fontos területeken nem engedi meg nekünk az EU normáitól való eltávolodást".
Ha korábban többször is írtunk arról, hogy a pandémia és a no-deal elviselhetetlen párosítást jelentene a Downing Street számára, Joe Biden szombat délutáni választási győzelme csak további sürgető tényező az EU rendezett körülmények közötti elhagyása felé. A Boris Johnsont a megállapodásra intő erők közül legutóbb Sir Nigel Sheinwald, volt washingtoni brit nagykövet figyelmeztette az egykori külügyminisztert, hogy a "termékeny kapcsolat kialakítása felé vezető legjobb út Brüsszelből indul ki. Nagy-Britannia nagyon magára maradna a világban, ha nem sikerülne dűlőre jutnia Brüsszellel". Joe Biden soha nem rejtette véka alá, hogy helyteleníti a Brexitet. Amikor az új elnök még másodhegedűsként muzsikált Barack Obama mellett, világos volt, hogy az Egyesült Királyság megbecsülésének egyik oka az európai politikára gyakorolt befolyása volt. Biden ráadásul, oly sok korábbi amerikai elnökhöz - Richard Nixon, Ronald Reagan, Bill Clinton csak néhány kiragadott példa - hasonlóan ír gyökerekkel rendelkezik. Nem csoda, hogy fel volt háborodva, amikor Boris Johnson szeptemberben veszélybe sodorta az északír hatalommegosztást megalapozó nagypénteki egyezményt.
A Brexit az oly sokat emlegetett "speciális viszonyt" fenyegető tényezők közül a legfontosabb, de nem az egyetlen. Súlyos személyi ellentétek is szerepet játszanak. Ugyan munkatársaival még pénteken viccelődve Boris Johnson úgy fogalmazott, hogy "Joe Biden a világ azon kevés vezetője közé tartozik, akit még nem sértett meg", a valóság ennél problematikusabb. A lojális "president-elect" nem felejtette el Johnson egyik "nagy", rasszista mondását. Az EU népszavazás idején azzal magyarázta Barack Obama döntését Sir Winston Churchill mellszobrának eltávolításáról az "Ovális Irodából", hogy ez a "kenyai származású elnöknek a brit birodalommal szembeni ősi ellenszenvének jelképes bizonyítéka". Ha hinni lehet egy a The Sunday Times-ban idézett vezető amerikai politikusnak, Biden Johnsonnal szembeni ellenérzése semmi Kamala Harris elnökhelyettes érzelmeihez képest. Az új adminisztráció állítólag nem tartja szövetségesének Boris Johnsont. Éppen ellenkezőleg, úgy tekint rá, mint a populista Trump "klónjára", sőt '"alakváltoztató csúszómászóra".
Ahogy erre már Boris Johnson üdvözlő Twitter-üzenete is utalt, a brit kormányfő a környezetvédelem területén, jelesen a globális felmelegedés elleni harcban igyekszik szövetségesévé tenni Joe Bident. Egy év múlva Glasgow lesz a klímaválsággal foglalkozó COP26 konferencia helyszíne. Johnson és Biden hasonló nézeteket vall Kínával, Oroszországgal és Iránnal kapcsolatban is, de több minisztere sem fog könnyeket hullatni a kiszámíthatatlan Donald Trump távozása miatt.
