A COVID-19 második európai hulláma lefékezte a törékeny gazdasági fellendülést. Míg a döntéshozókat az foglalkoztatja, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az emberek egészségének védelme és a gazdaság működésének fenntartása között, a pandémia utáni korszakban Tajvan és az Európai Unió, de különösen Tajvan és Magyarország között előrelátóbb gondolkodásmódra van szükség a szorosabb kapcsolatok kialakításához.
A világ legtöbb részével ellentétben Tajvan sikeresen kezelte a világjárványt. A tajvaniak élvezhetik a belföldi utazás szabadságát, és bizonyos szociális távolságtartási szabályok betartása mellett normális életet folytathatnak. A megerősített fertőzések száma eddig 548 (2020.10.22) főre korlátozódott.
Tajvan demokratikus intézményei központi szerepet játszottak a koronavírus megfékezésére tett erőfeszítésekben. Tajvan bebizonyította, hogy a nyitott, átlátható és demokratikus berendezkedés hatékony lehet a járványmegelőzésben - a „tajvani modell” folyamatos nemzetközi elismerést élvez. A nemzetközi közvélemény ennek nyomán mind erőteljesebben szólította fel az Egészségügyi Világszervezet Közgyűlését, hogy feltételek nélkül adja meg a megfigyelői státuszt Tajvannak.
A „tajvani modell” olyan kulcsfontosságú elemeket tartalmaz, mint a megelőző tudatosság, az összehangolt kormányzati erőfeszítések, az állami gondosság, a digitális irányítás, valamint a szociális ellátásban és az egészségügyben dolgozók kemény munkája. Ez nem csak azt mutatja, hogy a demokrácia képes kezelni a járványt, hanem azt is, hogy a „tajvani modell” nagymértékben enyhíteni tudja a lehetséges gazdasági visszaesést.
Míg a világ legtöbb országában a gazdasági visszaesés jeleit tapasztalták, Tajvan 2020 januárjától augusztusig képes volt fenntartani az export 1,5 százalékos növekedését, s tovább növelni kivitelét Kína (beleértve Hongkongot), az Egyesült Államok, Japán és Szingapúr irányába.
A csúcstechnológiájú eszközök exportrendelésének növekedése ellensúlyozta a világjárvány hagyományos ipari cégekre gyakorolt hatását. Az emberek hétköznapi tevékenységének és üzleti érintkezéseinek korlátozása, valamint a távmunka és az online tanulás ebből eredő növekedése világszerte megnövelte az 5G kommunikációs alkalmazások, nagy teljesítményű számítástechnikai eszközök, elektronikai alkatrészek, egyéb információs kommunikációs technológiával kapcsolatos termékek és videokomponensek iránti keresletet.
A COVID-19 miatt a tajvani orvosi eszközök értékesítése is növekedett, beleértve a maszkokat, homlokhőmérőket, védő- és szigetelőruhákat, PCR teszteszközöket, gyorstesztkészleteket és orvosi kesztyűket.
A világjárvány globális gazdasággal kapcsolatos kihívásai a globális ellátási láncok átrendeződéséhez vezettek. Az elmozdulás egyébként az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi súrlódás több mint két évvel ezelőtti kezdetére nyúlik vissza, a járvány csak felgyorsítja a változást.
A fő ok, amely hozzájárul Tajvan új, a változásoknak elébe menő gazdasági stratégiájához, hogy a kormány lépéseket tett annak érdekében, hogy ne függjön egyoldalúan a kínai piactól. Tajvan gazdasági fenntarthatóságának egyik fő tényezője a Kínában működő tajvani vállalkozások folyamatos diverzifikációs stratégiája. A növekvő kínai bérek és szigorodó környezetvédelmi előírások arra kényszerítették a tajvani vállalatokat, hogy fontolóra vegyék a más piacok felé fordulást.
Az elmúlt négy évben a tajvani kormány a „délfelé mozdulás” politikáját szorgalmazta, s elmélyítette kapcsolatait a dél- és délkelet-ázsiai országokkal. Mindazonáltal, a „rövid ellátási lánc jelenség” térnyerése nyomán a tajvani vállalatok több érdeklődést és próbálkozást mutatnak, hogy termelési bázisukat minél közelebb hozzák a piachoz. Ezzel a közép- és kelet-európai térség, valamint Mexikó válik új alternatívává.
Caj Ing-ven elnök hangsúlyozta, hogy ki kell használni Tajvan erősségeit a félvezető és infokommunikációs technológiai iparban, hogy ezek központi szerepet kaphassanak a globális ellátási láncban.
A „dél felé mozdulás” mellett Caj elnök bejelentette, hogy tovább erősíti Tajvan kereskedelmét és beruházásait az Európai Unióval, a végső cél pedig a kétoldalú beruházási megállapodás.
Valójában az EU már tavaly új kezdeményezést vezetett be Ázsiával való kapcsolatának erősítésére. Ennek alapvető célja a szorosabb gazdasági kapcsolat kialakítása az ázsiai piaccal, beleértve Tajvant is. A COVID-19 járvány megmutatta a világpiac sebezhetőségét, továbbá megérett a helyzet Tajvan és az EU számára, hogy közösen éljenek az új lehetőségekkel.
Az EU és Tajvan osztják az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság egyetemes értékeit. Mindkét fél támogatja a nyitottság, az átláthatóság és a szabad kereskedelem elvét. Mindkét fél a fenntartható, zöld, innovatív és digitális világ létrehozására törekszik. Erős demokráciaként és virágzó, technológiailag fejlett gazdaságként Tajvan képes lenne hozzájárulni ezekhez az elképzelésekhez, különösen a közép-kelet-európai térségben. Ennek megvalósulásához az EU-nak ki kell használnia a stratégiai partnerségében rejlő lehetőségeket azáltal, hogy elmélyíti a kapcsolatait Tajvannal az olyan kulcsfontosságú területeken, mint a megújuló energia, a kiberbiztonság és a közegészségügy.
Az autóipar egyik európai központjaként Magyarország komparatív előnyöket élvez az autóalkatrészek és az automatizálás ellátási láncában. Tajvan tudása az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén kiegészítheti magyar partnerei ismereteit. Ami a legfontosabb: az a tény, hogy a Világgazdasági Fórum (WEF) a világon a 4. helyre sorolta Tajvant az innovációs iparban, azt mutatja, hogy Tajvan összefoghat Magyarországgal az intelligens város, az agrártechnológia, a biotechnológia és az orvosi technológia területén. A két ország között óriási lehetőségek kínálkoznak a konvergenciára és az együttműködésre.