Szinte napról napra válik egyre fagyosabbá Franciaország és Törökország kapcsolata. Recep Tayyip Erdogan török elnök példátlan támadást indított Emmanuel Macron francia elnök ellen azzal, hogy két hete azt közölte, „pszichiátriai intézménybe” kell utalni, mert – a szabad véleménynyilvánítás jegyében - kiállt a Mohamed-karikatúrák közlése mellett egy fiatal csecsen férfi által brutálisan meggyilkolt tanár, Samuel Paty temetésén. Erdogan bojkottot is hirdetett a francia termékek ellen, ám már a felhívás idején nyilvánvaló volt, hogy ennek gazdasági hatásai Franciaország szempontjából nagyon korlátozottak.
A törökök fellépés nem rémítette meg Párizst. A francia kabinet ezért szerdán dekrétumot hozott arról, hogy betiltja a Szürke Farkasok nevű szervezetet. A radikális nacionalista csoportosulás 1981-ben vált ismertté, amikor a szervezet tagja, Ali Agca merényletet hajtott végre II. János Pál pápa ellen. Ugyanő gyilkolta meg egyébként a Milliyet című török lap főszerkesztőjét, Abdi Ipekcit, mert a Görögországgal való megbékélést hirdette.
A Szürke Farkasok magát „idealistáknak” nevezi. A hatvanas években létrejött egylet legnagyobb ellenfeleinek a kurdokat tartja, akik – elveik szerint – a legnagyobb veszélyt jelentik Törökországra. Az ellenségek sora azonban felettébb népes, hiszen harcolnak a zsidók, Izrael a keresztények, a görögök, a kommunisták, a szabadkőművesek, az Európai Unió, az Egyesült Államok és az örmények ellen. A hatvanas években a „farkasok” elsősorban a fiatalokat próbáltak megnyerni. Táborokat hoztak létre, ahol az ifjak katonai és politikai kiképzésen estek át. Összesen mintegy 100 ezer tagot toboroztak. A hetvenes években számos terrorcselekményt hajtottak végre, 1974-1980 között 694 gyilkosságot írtak a Szürke Farkasok számlájára.
Bár jelentőségük mára megcsappant, külföldi akciókkal továbbra is hallatnak magukról. Gérald Darmanin belügyminiszter azzal indokolta a Szürke Farkasok betiltását, hogy több támadást hajtottak végre örmény származású francia állampolgárok ellen, s a Hegyi-Karabahban zajló, Azerbajdzsán és Örményország közötti konfliktust Franciaország területére akarják kiterjeszteni. Legutóbb, október 29-én mintegy 80 török vonult végig Dijon utcáin Allah éltetése közepette. Törökország, valamint az Oszmán Birodalom zászlaját lengették és halált esküdtek az örmények ellen. Az egyébként nem a finomkodásáról ismert francia rendőrségnek nagyon meggyűlt a baja az erőszakos török „hordával”. A francia belügyminiszter szerint a Szürke Farkasok különösen agresszív szervezetnek tekinthető.
A nacionalista szervezet politikai szárnya, az a Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) nevű tömörülés, amely Ankarában együtt kormányoz az Erdogan elnök által irányított Igazság és Fejlődés Pártjával (AKP).
Ausztriában 2019 márciusában tiltották be a szervezetet, ami ellen élesen tiltakozott a török külügyminisztérium, mivel a Szürke Farkasok ezzel egy platformra kerültek az Ankara által terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). Török nacionalisták ekkor internetes hadjáratot indítottak Sebastian Kurz kancellár ellen. Németországban ezzel szemben a „farkasok” nincsenek tiltólistán, de az alkotmányvédelmi hatóság folyamatos megfigyelés alatt tartja. A testület tavalyi jelentése szerint a szervezet nacionalista-szélsőjobboldali ideológiát terjeszt.
Franciaországban az utóbbi hetekben egyre agresszívebben léptek fel a Szürke Farkasok. Egy Lyon melletti, az örmények elleni népirtást megörökítő emlékművet törökbarát nacionalista jelszavakkal becstelenítették meg. Az emlékmű a "kis Örményországnak" is nevezett kisvárosban, Décines-ben található. A településen ugyanis sok örmény gyökerekkel rendelkező francia állampolgár él. Sokan közülük azonban jelezték: nem érzik már itt biztonságban magukat. Különösen egy július 24-én tartott megmozdulásuk óta, amikor török szélsőségesek támadtak a békés tüntetőkre vascsövekkel, késekkel. A rendőrségnek csak több órás bevetés után sikerült csillapítania a kedélyeket. A törökök akciójára egy török-francia állampolgárságú, Oyonnax nevű településen élő férfi, Ahmet Cetin szólított fel a közösségi oldalakon.
A hírek szerint Cetin is a Szürke Farkasok tagja. Egy felvételen látható, amint a szélsőséges törököket arra kéri, rejtsék el késeiket, mert közelednek a rendőrök, egy másik videón pedig azzal henceg, „ha kapok 2000 eurót és egy fegyvert, akkor megteszem azt, amit kell, akár Franciaország területén is” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Hogy Cetin, akinek bíróság előtt kell felelnie tettéért, kapcsolatban állhat Ankarával, jelzi, 2017-ben indult a francia parlamenti választáson méghozzá annak az Egyenlőség és Igazság nevű pártnak a színeiben, amely az AKP itteni szárnyának tekinthető. Recep Tayyip Erdogan még 2015 októberében felszólította a franciaországi törököket, hogy gyakoroljanak nagyobb befolyást a helyi társadalmi és politikai életre. Ezért arra intette a mintegy 650 ezres közösséget, vegyék fel a francia állampolgárságot, hogy a párizsi törvényhozásban harcoljanak jogaikért.
