Előzetes megállapodásra jutottak csütörtökön az Európai Parlament (EP) és a tagállami kormányokat tömörítő EU Tanács tárgyalódelegációi a jogállami értékek tiszteletben tartását az uniós kifizetésekhez kötő rendelettervezetről. A kompromisszumot „történelmi döntésként” üdvözölték a törvényhozó testület mértékadó frakciói és a huszonhetek nevében eljáró német soros elnökség képviselői. Ha a jogszabály hatályba lép, a közösségnek először lesz hatékony eszköze a jogállami elveket, például az igazságszolgáltatás függetlenségét be nem tartó tagállamok megrendszabályozására. A brüsszeli kifizetéseket az uniós értékek érvényesüléséhez kapcsoló szabályok létrehozásáról idén júliusban az állam- és kormányfők kötöttek elvi megállapodást, amelyet utólag a magyar és a lengyel kormányfő is kétségbe vont.
Az asztalon fekvő szöveg alapján a jövőben pénzmegvonással büntethetnék azokat az országokat, amelyek a közösség értékeinek fittyet hányva súlyosan károsítják az Európai Unió pénzügyi érdekeit.
A társjogalkotók nem csak a demokratikus normák be nem tartását szankcionálnák, hanem azt is, ha egy-egy kormányzati döntés nyomán veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. „Ha például egy tagállamban nem tartják tiszteletben a bíróságok függetlenségét, akkor nagy rá az esély, hogy a bírák önkényes döntéseket hoznak vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a csalással kapcsolatos és korrupciós ügyeket” – magyarázta Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő, a parlamenti tárgyaló küldöttség vezetője, milyen esetekben hozhatnák működésbe a jogállami feltételrendszert.
A megállapodásban a felek pontosan rögzítették, hogy melyek azok a jogsértések, amelyek pénzügyi szankciókat vonhatnak maguk után. Ezek közé tartozik például az igazságszolgáltatás függetlenségének a csorbítása, az önkényes vagy törvénytelen hatósági döntések helyreigazításának a hiánya, a jogorvoslat korlátozása, az ítéletek végrehajtásának az elmulasztása, illetve hatékony vizsgálatok, nyomozások vagy jogsértések akadályozása.
Egy nevének elhallgatását kérő parlamenti forrás az EU bírósága által elmeszelt magyar civil törvényt hozta fel példának, mondván: a készülő rendelet értelmében Magyarország simán eleshetne brüsszeli támogatásoktól, amiért az úgynevezett LexNGO-t öt hónappal az ítélet meghozatala után sem hozta összhangba a közösségi joggal, és jónéhány nem-kormányzati szervezet emiatt nem tud uniós pénzekre pályázni.
A kompromisszumot kidolgozó tárgyalóküldöttségek egyetértettek abban is, hogy a pénzügyi szankciók nem sújthatják a támogatások végső kedvezményezettjeit, és az Európai Bizottság feladatául szabták, hogy ennek a követelménynek minden rendelkezésére álló eszközzel érvényt szerezzen.
A kifizetések megszakításáról, felfüggesztéséről vagy átcsoportosításáról – illetve a jogsérelem megszűnése esetén ezek eltörléséről – minden esetben az Európai Bizottság javaslata alapján a tagállamok minisztereiből álló EU Tanács szavazna minősített többséggel. Az érintett ország azonban lehetőséget kapna arra, hogy egyet nem értése esetén az állam- és kormányfői testülethez forduljon, amely azonban nem hozna döntést, csak tárgyalna a tervezett intézkedésekről.
Az EP és a német soros elnökség által tető alá hozott szöveget még jóvá kell hagynia a képviselő-testületnek és a tagállamközi EU Tanácsnak, mielőtt életbe lép. Az EP illetékes szakbizottságai már a jövő héten szavazhatnak róla, majd várhatóan decemberben a plenáris ülés elé kerül. A tanácsban az EU27-ek minősített többségének igen szavazata szükséges az elfogadásához, vagyis egy esetleges magyar vagy lengyel egyet nem értés esetén is hatályba léphet. A kérdés az, hogy az ellentábor élni fog-e vétójogával, ha majd a járvány utáni, 750 milliárd eurós helyreállítási alap jóváhagyásához szükséges és egyhangúsághoz kötött döntést kell meghozni. Korábban Budapest és Varsó is világossá tette, hogy a jogállami feltételrendszer létrehozása elleni tiltakozását így fogja kifejezni.
