Évi 70-80 milliárd forintot fordít a kormány a hazai hulladékgazdálkodás működőképességének fenntartására - közölte Gulyás Gergely kancelláriaminiszter kérdésünkre a kormányinfón. Az iránt tudakozódtunk, hogy a kabinet tegnap - előzetes értesüléseinknek megfelelően - tárgyalta-e az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM) az illegális hulladékelhelyezés elleni új hatósági rendszerre vonatkozó javaslatát, illetve mikorra tervezik a többször beharangozott új betétdíjrendszert. Kitérő válaszában Gulyás Gergely elismerte: a kormány és kabinetjei többször foglalkoztak a kérdéssel, mert keresik a működtetés "jobb" formáját. Másrészt 2022-2024-re a hulladékgazdálkodás terén számtalan uniós előírás lép hatályba. Mindkettő "nagy áttekintést indokol" - fogalmazott a tárcavezető.
Gulyás Gergely szavai kapcsán megjegyzendő: a kormány leginkább a hulladékszállítás veszteségeit pótolja ki a közel százmilliárdos összeggel. A hiány első körben a szemétdíjakat négy éve beszedő, majd a térségi szemétszállítóknak kiosztó, kukaholdingnak nevezett állami NHKV-nél jelentkezik. Így a kormány eme, sokat bírált cégnek utalja a tízmilliárdokat. Mindazonáltal Gulyás Gergely szavai alapján az általuk sokat hivatkozott, 2013-as, 10 százalékos hulladékszállítási „rezsicsökkentés” végképp az üres politikai üzenetek szintjére süllyed. Abból következően ugyanis, hogy az általa említett 70-80 milliárd közelíti a lakossági hulladékszállítás éves összbevételét, a kormány adófizetői pénzből lényegében egy legalább 50 százalékos kukadíjemelési szükségletet olt ki.
A helyzet rendezését célzó, többek között a kusza jogi-pénzügyi helyzetű NHKV megszüntetését indítványozó szakmai javaslatok ellenére a kormány nem hajlik a változtatásra. Nincs elmozdulás ama bírálatok kapcsán sem, hogy a gyártóktól elvben hulladékfeldolgozásra beszedett, évi mintegy 80 milliárdos termékdíjbevételt a kormány túlnyomórészt másra költi.
A Greenpeace Magyarország elsősorban a betétdíjrendszer megújítását hiányolja. A környezetvédő szervezet szeptemberben még üdvözölte a betétdíjas PET-palackokra és alumínium-italcsomagolásokra vonatkozó ITM javaslatot. Simon Gergely térségi vegyianyag-szakértő az eltelt idő függvényében lapunknak hiányolta az ezzel kapcsolatos előrelépést. Adataik szerint évente Magyarországon legalább másfélmilliárd – napi 4 millió - PET-palackot vesznek a fogyasztók. Visszaváltás híján eme újrahasznosítható, értékes nyersanyag 70 százaléka lerakókban, rosszabb esetben a földeken-vizekben köt ki. A Greenpeace Magyarország javaslata szerint legkésőbb 2024-ig minden eldobható italcsomagolást hasznosítsanak újra, illetve legkésőbb 2026-ig 70 százalékban újratölthető italcsomagolásokat forgalmazzanak. Ennek érdekében aláírásokat gyűjtenek.
A kormány érdemi lépéseket így elsősorban az illegális szemetelés elleni, az ITM által is részletesen taglalt küzdelemben ért el. Ezen túlmenően, jövő év júliusától - az uniós kötelezvénynek megfelelően - betiltják az egyszer használatos műanyagok többségét.
