„Ha a páciens homloka zsíros, a mérés pontatlan lehet, ezért győződjön meg róla, hogy a mért homlok tiszta. (…) A homlokhőmérsékletet külső tényezők is befolyásolhatják, különösen, ha az egyén (…) nagyon meleg vagy hideg hőmérsékleten tartózkodott (…) homloka be volt fedve. Ezekben az esetekben hagyni kell, hogy (…) mérés előtt töltsön 30 percet egy szobában.”
Ez olvasható a TH5001N típusú, érintés nélküli hőmérő használati útmutatójában: ilyen készülékből 4400 darabot juttatott el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) az ország iskoláiba és óvodáiba. Nem csak ez a típus ilyen kényes. Félórás várakozási időt ajánl használat előtt iHealth PT2L és iHealth PT3 hőmérő kézikönyve is, ezekből több tízezer darabot osztott ki a központ. Mindez önmagában kérdésessé teszi, hogy az eszközök alkalmasak-e a hideg utcáról, sapkában érkező diákok sokaságának gyors ellenőrzésére.
A készülékeknek nem is veszik mindig hasznát a Népszavának nyilatkozó pedagógusok. – Nekem például nincs testhőmérsékletem, legalábbis ezt írja ki a készülék, ha némi sétával, gyalog megyek be dolgozni – mondta lapunknak Nagy Erzsébet tanár, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője. Elmondása szerint nem csak nála mutatnak irreális értékeket a kormánytól kapott eszközök: a PDSZ-nek országszerte számos tanár, óvónő jelezte már, hogy a hőmérők csak 32-33 Celsius fokos testhőt mutatnak ki az utcáról érkező gyerekeknél és kollégáknál. Sok intézményben ugyanis a bejáratnál mérnek lázat, mert vagy nincs megfelelő méretű aula a diákok befogadására, vagy éppen a zárt térben történő átfertőzést szeretnék elkerülni. – Arról is kaptunk már beszámolót, hogy a hőmérők leállnak, ha egymás után többször mérnek velük, így időnként pihentetni kell azokat – tette hozzá Nagy Erzsébet.
Ennek megfelelően gyakran nem lehet megállapítani azt a kritikus határértéket – a Müller Cecília országos tiszti főorvos által említett 37,8 Celsius fokot – amely felett már hőemelkedés gyanújával haza lehet küldeni a gyerekeket. A PDSZ ügyvivője hozzátette, a hőmérőzés akkor sem lenne feltétlenül hatásos szűrő, ha pontos adatokat mutatna, mert nagyon sok gyerek tünetmentes fertőzőnek számít, a tanteremben pedig egyiküknek sem kell viselnie a folyosókon kötelezőnek számító maszkot. A vizsgálatot végző tanárok, portások vagy éppen iskolaőrök viszont fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve, hiszen naponta több száz tanulót kell közvetlen közelről ellenőrizniük.
Valamivel jobb véleménnyel van a hőmérőkről Verba Magdolna, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Óvodapedagógiai Tagozatának elnöke. Igaz, munkahelyén sajátos technikát kellett kidolgozzanak: nem a homlokon, hanem a nyaki ütőér mellett mérik a gyerekek testhőmérsékletét, a készülékek ekkor reálisabb értéket mutatnak. Így sem egyszerű azonban megmondani, hogy egy ovis lázas, vagy csak kimelegedett útközben, van, hogy valakit háromszor is ellenőrizni kell – mondta Verba Magdolna. A vizsgálat jelentős pluszterhet jelent a dajkáknak és óvónőknek, és rájuk marad a gyerekek átöltöztetése is, mert a szülőket nem engedhetik be az épületbe. Azzal pedig a PSZ képviselője is egyetértett, hogy a hőmérőzéssel csak a látványosan beteg gyerekeket lehet kiszűrni: a tünetmentesek ugyanúgy bekerülhetnek az óvodai közösségbe, ahol a pedagógusok maszk nélkül foglalkoznak velük, mert az arc eltakarása a közvetlen érintkezést akadályozza.
Az állami ellátó központ mindenesetre azt állítja: a hőmérők jól dolgoznak, a tesztelés során a 65 ezer darabból szerintük csak 41 bizonyult hibásnak.
Mint az lapunk elsőként megírta, az ÁEEK egy mintegy 600 millió forintos, rohamléptekben végigvitt tender nyomán vásárolt fel több tízezer hőmérőt, hogy a kormány ígéretének megfelelően október elsejétől minden iskolában biztosítsa a belépés előtti hőmérőzést. Bár a kormány 41 ezer készülék kiosztásáról számolt be, az ellátóközpont kérdésünkre közölte, valójában több mint 56 ezer érintés nélküli hőmérőt vettek három beszállítótól, tizenötezer darabot pedig még az ÁEEK raktáraiban tartalékolnak, minden eshetőségre készen.
