Tudomány;antitestek;koronavírus;COVID-19;immunitás;

- Mégis hosszabb lehet a fertőzés utáni immunitás

Egy új tanulmány szerint hat hónappal a fertőzés után is komoly sejtes immunválasz tapasztalható.

Mint megírtuk, nemrég egy brit kutatás azt találta, a koronavírus ellen termelt antitestek szintje „egészen gyorsan” csökken a megfertőződést követően, így mivel az immunitás gyengül, fennáll a kockázata a vírussal való ismételt megfertőződésnek. Most azonban egy új, kis létszámú kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szervezet immunsejtjei hat hónappal a koronavírusfertőzés után is mutattak válaszreakciót.  

A kulcskérdés az volt, hogy a SARS-CoV-2 vírussal való fertőződés megvédheti-e az embert, ha másodszor is találkozik a vírussal, és ha igen, mennyi ideig tarthat az immunitás. Azt már tudták a kutatók, hogy nagyjából tíz nappal a fertőzés után kezdenek el termelődni az antitestek, de úgy tűnik, idővel a számuk fogyatkozik – számolt be róla a BBC hírportálja. Azt is felfedezték, hogy a T-sejtek, az immunsejtek egy fajtája a megfertőzött sejteket támadja meg. Ez a sejtes immunválasz az egyik kulcsfontosságú eleme lehet a védekezésnek.

A tanulmányt még nem publikálta tudományos lap, így szakértői ellenőrzésen sem esett át. A kutatást a brit Koronavírus-immunológiai Konzorcium végezte a Birminghami Egyetem, az Országos Egészségügyi Kutatóintézet manchesteri klinikája, valamint a brit közegészségügyi szolgálat (PHE) bevonásával. „Az első eredmények szerint a T-sejtek válasza tartósabban megmaradhat, mint a kezdeti antitestes reakció, ennek pedig jelentős hatása lehet a Covid-19 elleni vakcina fejlesztésére és az immunológiai kutatásokra” – mondta Shamez Ladhani, a PHE járványszakértője.

Paul Moss, a Birminghami Egyetem kutatója szerint tanulmányuk az első a világon, amelyik kimutatta, hogy a fertőzés után hat hónappal is komoly sejtes immunválasz tapasztalható.

Az eredmények 23 női és 77 férfi egészségügyi dolgozótól vett minták elemzésén alapulnak, márciusban és áprilisban mindannyian elkapták az új koronavírust, de egyikük állapota sem volt olyan súlyos, hogy kórházba kerültek volna. Tüneteik enyhék vagy közepesek voltak, de akadtak köztük tünetmentesek is.

A holland művész sokat kutatott mentális állapota egy új kutatás szerint nem skizofréniától volt zavart, a saját megfogalmazása szerint „őrült művészi rohamát” életviteléből fakadó rejtett epilepszia okozhatta.