Janez Jansa szlovén kormányfő nem is tagadja, hogy egy a magyarországihoz hasonló illiberális államot kíván életre hívni. Bár a március közepén létrejött kormányának az általa irányított Szlovén Demokrata Párton (SDS) kívül három tagja van, a Modern Középpárt (SMC), az Új Szlovénia – Kereszténydemokraták (NSi), valamint a Szlovénia Nyugdíjasainak Demokrata Pártja (DeSUS), a koalíciós partnerek nem sokat tesznek azért, hogy Szlovénia demokratikus állam maradjon. Ezt elsősorban az magyarázza, hogy egy esetleges előrehozott választás esetén az SMC és a DeSU valószínűleg a parlamentbe sem jutna be, a képviselők számára sokkal többet nyom a latba saját sorsuk, mint az országuk megítélése. Hiába rendelkezik mindössze 46 mandátummal a koalíció a 90 tagú törvényhozásban, Jansának jó esélyei vannak arra, hogy kitöltse 2022-ig szólü mandátumát.
Jansa azóta, hogy 2014-ben börtönbüntetésre ítélték amiatt, mert a vádak szerint 2006-ban finn harcijárművek beszerzésekor kenőpénzt fogadott el, „politikai rabnak” nevezi magát, aki az „establishment” ellen lép fel.
A kormányfő célkeresztjébe a független média és az igazságszolgáltatás mellett a civil szervezetek kerültek. Az utóbbi hónapokban kerékpáros tüntetéseket rendeztek a kabinet ellen, a megmozdulásokkal részint a civil szervezeteket ért mind nagyobb fenyegetésekre kívánták felhívni a figyelmet. Nem sokkal a kabinet márciusi létrejötte után a járvány elleni küzdelem ürügyén egy ljubljanai kormányhivatal közölte, be kívánja szüntetni a civilek projektjeinek támogatását, méghozzá olyanokat, amelyeket már egyrészt elfogadtak, másrészt különböző nagyobb veszélynek kitett csoportok nehéz helyzetére hívná fel a figyelmet. Az European Civic Space nevű szervezet szerint összesen 15 NGO projektjét fagyasztották be, amelyeket még az előző kormánnyal írtak alá.
„A Covid csak maszk. Ezzel próbálják elleplezni az elnyomó intézkedéseket. Minél kevesebben lépnek fel a kabinet ellen, annál könnyebb a kormány dolga. S a kabinet kétes beruházásait elsősorban a civil szervezetek támadják” – hangoztatta a Deutsche Wellében a Lutra nevű környezetvédelmi szervezet alapítója, Marjana Hönigsfeld Adamic.
A zöldek Jansáék fő ellenfelei közé tartoznak, mivel – a környezetvédők szerint – a populista kormány az energialobbinak akar megfelelni, ezért duzzasztógátat kíván építeni a Száván, aminek – az illetékes NGO-k figyelmeztetései szerint - beláthatatlan következményei lesznek.
A kormány új kritériumrendszert állított fel arra, mit is lehet NGO-nak nevezni. Ami teljesen szokatlan és egyértelműen elárulja a szándékot: nem a jövőben alakuló szervezetekre vonatkozik az intézkedés, hanem visszamenőleg az utóbbi két évre. Így sikerült elérni, hogy csökkenjen a civilszervezetek száma.
A minap aztán új támadást indított a kormány az NGO-k ellen, amint arról a Balkan Insight beszámolt. Legalább húsz civil szervezet tiltakozott amiatt, hogy el kell hagyniuk eddigi központjukat, egy állami tulajdonban lévő ljubljanai ingatlant. A kulturális minisztérium szerint biztonsági okok miatt döntöttek így, mert fel akarják újítani az épületet, az NGO-k azonban egyértelműen politikai támadást sejtenek emögött. „Ez csak egy példa arra, hogy a kormány miként viszonyul a civil szervezetekhez” – mutatott rá Goran Fabrici a Szlovéniai Nem Kormányzati Szervezetek Központjának munkatársa.
Az érintett NGO-k levélben tiltakoztak a kulturális tárcánál és azt közölték, nem hagyják el az épületet és minden lehetséges módon ellenállnak, mivel a döntést a civilszféra, a független kultúra és a demokrácia elleni támadásnak tartják. Több mint 200 további civilszervezet támogatta a dokumentumot és online petíciót is indítottak, amelyet már több ezren írtak alá. Az épületben található egyebek mellett a Békeintézet, a Ljubljanai Táncszínház, az Isola Cinema, valamint a Jogi Információs Központ. Iztok Sori, a Békeintézet egyik tagja a Balkan Insightnek elmondta, a kormány meg akarja fosztani őket infrastruktúrájuktól, ezáltal el akarja lehetetleníteni munkájukat.
Így akarják elhallgattatni a kritikus hangokat, a független kultúrát. A nyílt levélben arra is utaltak, hogy ők képviselik a nyolcvanas évek demokrácia-mozgalmának szellemiségét.
Kulturális szervezetek, művészek és aktivisták még 1993-ban, két évvel a tíznapos háború, illetve a függetlenség kikiáltása után foglalták el az épületet, a Jugoszláv Néphadsereg egykori barakkját. A központ a nyílt párbeszéd, szolidaritás, az elfogadás fellegvárává vált. Most azonban ezeket az értékeket, a sokszínűséget, kormányára nézve veszélyesnek tartja az illiberális Jansa. Iztok Sori rámutat, a miniszterelnök a civil szervezetekkel szembeni fellépésben is Magyarország példáját követi.
Nem kizárt, hogy Szlovéniában a döntés egy Soros György elleni kampány bevezetője. 2018-ban, a legutóbbi választási kampányban ugyanis Jansa azt állította, az NGO-kat az állami költségvetésből, az uniós alapokból, valamint Soros alapítványa által finanszírozták azzal a céllal, hogy „megpróbáljanak végzetes sebet ejteni a nemzeten, a család intézményén, a magánvagyonon és a magánoktatáson”.
