;

Joe Biden;Donald Trump;amerikai elnökválasztás;kampányhajrá;

- Pattanásig feszült idegek Amerikában

Trump újra naggyá tenni, Biden újra összehozni akarja az országot. Pennsylvanián a vigyázó szemek.

Mint az esélytelenebb jelölttől elvárható, Donald Trump elképesztő kampányhajrát produkál. Szombattól hétfőig hét államban tizennégy gyűlést tart, az utolsót Joe Biden szülővárosában, a pennsylvaniai Scrantonban. A fricskán kívül ennek politikai értelme is van: Pennsylvania elvesztése biztosan megpecsételné az elnök sorsát. Az itteni utolsó felmérések átlaga a verseny éleződését mutatja: Biden a korábbi 6, majd 5.2 százalék után most 4.9-el vezet, ami még mindig kétszer több a hibahatárnál, de a bombabiztosnál kevesebb. Nem véletlen, hogy a volt alelnök Pennsylvaniában tartotta mindkét vasárnapi kampánygyűlését. 

A politikai üzenetek nem is állhatnának egymástól távolabb. A Fox News televízió riporterei többször is megpróbálták arról beszéltetni az elnököt, mit tervez a következő négy évre győzelme esetén. Trump mindannyiszor 2016 óta használatos jelmondatával tért ki: „ismét naggyá tenni Amerikát”. Joe Biden kampánybeszédei két fontos üzenetet sulykolnak, azt, hogy újra össze kell hozni, egyesíteni kell az amerikaiakat, a járvánnyal pedig tudományos módszerekkel kell felvenni a küzdelmet, mert a gazdaság sem tud talpra állni, amíg dúl a Covid-19.  

A hétvégén Trump növekvő, hétpontos előnyét mutató felmérés látott napvilágot Iowában, ami az utolsó pillanatban ismét felvillanyozta az elnök híveit és aggodalommal töltötte el a leváltásában bízókat. A közvélemény-kutatások ezzel együtt sokkal jobb helyzetben mutatják Bident, mint négy évvel ezelőtt Hillary Clintont. Másrészt senki sem szabadul a 2016-os meglepetés élményétől, ennek megfelelően a Demokrata Párt hívei az előny ellenére is idegesen, a republikánusok pedig az újabb csodában reménykedve várják a keddet.

Az országban pattanásig feszült a hangulat. Ennek jeleként szombaton Trump hívei az autópályán kocsikkal körbevette a Biden kampány egyik, Austinba tartó buszát. A texasi fővárosba tervezett rendezvényt végül óvatosságból lemondták, az elnök pedig azonnal megdicsérte a sajátjait, amiért megakadályozták az ellentábor gyűlését. A verseny azonban a csaknem félévszázada republikánus fellegvárnak számító Texasban is szoros, a kép ugyanaz, mint a legtöbb államban: a nagyobb városok javarészt liberálisok, a vidék inkább konzervatív.

A választási hajlandóság minden előzetes várakozást felülmúl. Vasárnapig több mint 91 millió levélben feladott vagy személyesen kézbesített szavazat érkezett be. A korai szavazásban a Demokrata Párt hívei jeleskedtek, a republikánusok inkább keddre tartogatják a voksukat. Az arányok itt is az előbbieknek látszanak kedvezni: a választás napján már csak 60-70 millió szavazóra számítanak.

Az oregoni 110-esAmerika kedden nem csak elnököt, alelnököt, szenátorokat és képviselőket, hanem kormányzókat, állami törvényhozókat, megyei elöljárókat, polgármestereket, ügyészeket, seriffeket és iskolaszéki tagokat is választ. Emellett sok államban helyi népszavazásokat is tartanak. Oregonban például a 110-es intézkedésnek nevezett tervezetről, amely legalizálná a kis mennyiségű heroin, kokain, LSD és más „kemény” kábítószerek birtoklását, a már korábban engedélyezett marijuana forgalmazásából befolyó pénzből pedig ingyenes leszoktató klinikákat létesítene. A lépés nem lenne példátlan, korábban már Portugália, Hollandia és Svájc is hasonló útra lépett.    
Most nem a gazdaság, te buta!A Gallup 1948 óta vizsgálja, mit foglalkoztatja a közvéleményt az elnökválasztások előtt. 1952 óta mindig az lett az elnök, aki a választók szerint a legjobban tudja kezelni a számukra legfontosabb problémát. Ez általában a gazdaság állapota, erre utal a 90-es évekből származó kampánytanács: „A gazdaság, te buta!” Az idei elnökválasztás azonban más: a Gallup által megkérdezetteknek csak 14 százaléka tartotta a gazdaságot a legfontosabbnak, ezzel szemben 30 százalék a Covid-19 járványt, 23 százalék pedig a rossz kormányzást nevezte meg. Az Egyesült Államokban tombol a járvány. Szombaton 99 ezer új fertőzést regisztráltak és 914 ember halt meg, az összesített emberveszteség 240 ezerhez közelít.
Szoros, nagyon szoros, 1876Sok teória van arra, mi történik, ha olyan szoros lesz az eredmény, hogy csak hetek múlva, netán súlyos viták, jogi csűrcsavarások után derül ki a győztes. Nos, az 1876-os eseményeknél az ideiek sem lehetnek izgalmasabbak. Akkor a Lincoln-féle Republikánus Párt jelöltje, Rutherford Hayes egyetlen (máig vitatott) elektori szavazattal szerzett többet a Demokrata Párt színeiben induló Samuel Tildennél. Délen tömegesen megfélemlítették a feketéket, nem volt ritka az erőszak és Dél-Karolina 101 százalékos részvételt produkált – vagyis egyértelműen csaltak. Hayest végül négy hónapos huzavona után, 1877 márciusában iktatták be, miután belegyezett, hogy Délről kivonják a szövetségi csapatokat.    

Szerda hajnalban érkezhetnek az első részeredmények

Az USA szárazföldi területe 6-9 időzónával van „mögöttünk”, azaz a kedd esti urnazárások idején nálunk már jócskán szerda hajnal lesz. (Hawaii az esélylatolgatás szempontjából nem érdekes, ott gyakorlatilag biztosan Biden nyer.) Lehetséges, de egyáltalán nem biztos, hogy mire felébredünk, már tudni lehet, hogy ki lesz az elnök, mert idén a kiugróan magas részvétel, a sok levélszavazat és a járvány miatt meggyengült apparátusok miatt is a szokásosnál lassabb feldolgozásra lehet számítani.

A rendkívüli körülményekre és a felfokozott indulatokra való tekintettel a média is óvatos lesz. A több mint másfél évszázados hagyomány alapján már-már félhivatalos döntőbírónak számító Associated Press (AP) hírügynökség az előzetes és a választás napján készült közvélemény-kutatások, illetve a beérkező részeredmények alapján „ítéli oda” az államokat az elnökjelölteknek, de csak akkor, ha az egyes megyék sajátosságait, szavazási történetét is figyelembe véve jelentős különbség és egyértelmű tendencia alakul ki.

Az AP bejelentései általában helyesek, de a bizonytalanságot az is növeli, hogy államonként, sőt megyénként eltérő sorrendben számolják a szavazatokat. Van, ahol a levélben beérkezettekkel és korán leadottakkal kezdik, másutt a kedden az urnákba dobottakkal. Ennek megfelelően a korai adatokat nem is érdemes különösebben figyelni, mert az előre leadott voksok között feltehetően túlreprezentáltak lesznek a Demokrata Párt hívei, míg a kedden szavazók többsége republikánus lesz.

Vannak államok, ahol csak a keddi urnazárásig beérkezett szavazatok érvényesek, máshol a három, sőt akár tíz nappal később levélben érkezőket is beszámítják, feltéve, hogy keddig postára adták őket. Ha ez nem lenne elég, Minnesotában félre kell tenni a későn érkező borítékokat, mert a bíróság majd csak a választás után dönti el, hogy be lehet-e őket számítani.

Ennyi bonyodalom ellenére mégis elképzelhető, hogy egy-kettő tudni fogjuk, ki lett az elnök. Florida itteni 4-5 óra körül már majdnem teljesen kész lesz az összeszámlálással. Ha az AP kimondja Biden ottani győzelmét, akkor a többire szinte már szinte oda sem kell figyelni, Trump veszített. Viszonylag gyorsan lehet majd tudni, ki nyert Wisconsinban, Arizonában és Észak-Karolinában is. Trump csak akkor reménykedhet a 2016-oshoz hasonló meglepetésben, ha Floridán kívül ezekben is diadalmaskodik. Másrészt a négy államból bármelyik kettő elég lenne ahhoz, hogy Biden pezsgőt bonthasson, mert akkor alighanem bőven túljut a szükséges 270-en. Van egy állam, amelynek eredménye szinte biztosan megmutatná a győztest, de Pennsylvaniában előre láthatóan a hét végéig matekozni fognak, akkor pedig alighanem már csak a hab lesznek valakinek a tortáján.

Bonyolult hagyományAz Egyesült Államok polgárai nem az elnökre adják le szavazataikat, hanem annak a testületnek a tagjaira, akik majd megválasztják az elnököt. Az elektori testületbe minden állam annyi személyt küldhet, ahány (létszámarányos) kongresszusi képviselői körzete van – plusz kettőt a szenátorai után. Ez jelenleg összesen 538 fő. A kis államok a két „szenátori” helyük miatt lakosságukhoz képest túlreprezentálttá válnak, s innen ered az a lehetőség, hogy az országosan leadott voksokhoz képest az államok elektoraiból összeadódó, ellenkező előjelű többség döntsön. A Republikánus Párt jelöltje 1992 óta csupán egyszer, 2004-ben kapta meg a leadott szavazatok többségét, az elektori testület összetétele miatt azonban 2000-ben és 2016-ban is győzni tudott. Az államoknak csak nagyjából a fele kötelezi az elektoraikat, hogy arra adják szavazatukat, akikre az őket küldők. 2016-ban is voltak kiszavazók, de az elnök személye még sosem múlt a „hűtleneken”. Az alkotmány arról sem rendelkezik, hogy az államoknak kötelező olyan személyeket delegálni, akik majd a választói akaratnak megfelelően adják le a voksukat, ehelyett a helyi törvényhozásra bízza a delegálást. Elvben elképzelhető, hogy például Pennsylvaniában a republikánus többség a Bidennek kedvező választási eredmény megbízhatatlanságára hivatkozva Trump-párti elektorokat nevez meg. Ennek következményei beláthatatlanok lennének nem csupán a mostani elnökválasztás, hanem általában a demokrácia jövője szempontjából. Az elektori testület „a december második szerdáját követő hétfőn”, idén december 14-én adja le szavazatait, amelyet január 10-én már az új összetételű kongresszus két házának együttes ülésén összesítenek. 269-269 arányú döntetlen esetén a képviselőház dönt, mégpedig úgy, hogy minden államnak egy szavazata van – ez most a republikánusoknak kedvezne, de a helyzet változhat a keddi eredmények tükrében. Rendszeresen felmerül, hogy modernizálni kellene a választási rendszert. Az alkotmány módosítása aligha kapná meg a szükséges többséget, ám vannak más módszerek is. Eddig tizenhat, összesen 196 elektort adó állam csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy küldöttjeik ne a helyi, hanem az országos győztesre adják voksukat. Ha az összefogók elérik a 270-et, akkor az amerikai választási rendszer egy csapásra átalakul többségivé. H. G.

Az elkövetőt, a 21 éves tunéziai Brahím Iszávit még mindig nem tudták kihallgatni: válságos állapotban kórházban ápolják.