Egymásnak és a Fidesz-kormányok korábbi döntéseinek is ellentmondó módosításokat hozott a járványhelyzet az örökbefogadások szabályozásában. Először június végén fogadta el a parlament Fidesz-KDNP-s többsége, hogy az örökbefogadó szülők számára szervezett felkészítő tanfolyam ne legyen kötelező, néhány hete pedig miniszteri rendeletben változtatta meg Kásler Miklós a kiválasztásuk sorrendjét. Szakemberek szerint ez szembemegy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szándékával, hogy felkészültebb szülők fogadják a gyerekeket és rövidebb legyen az örökbeadási eljárás.
Székely Zsuzsanna, az örökbefogadó családokat segítő legrégebbi hazai civil szervezet, a Mózeskosár Egyesület elnöke azért csodálkozik a kötelező képzés megszüntetése miatt, mert a kormány mindössze két éve, 2018-ban duplázta meg az addig 21 órás tanfolyam idejét. A szakértő egyébként az egyik szerzője annak a felkészítő tanfolyami tananyagnak, amelyet a nevelőszülők is elsajátíthatnak. Nem érti, mi változott meg a minisztériumi hozzáállásban, hiszen tapasztalatai szerint még azok is sikeresnek tartották az utóbbi évek felkészítő foglalkozásait, akik kétkedve kezdték el a tanfolyamot, mondván, a vér szerinti szülőket sem készíti fel senki a gyermek érkezésére. Nemcsak ismereteik gazdagodtak, hanem rengeteg hasznos szerepjátékot is végezhettek, hogy felkészüljenek mondjuk arra, miként viselkedjenek, ha az örökbefogadott gyermek vér szerinti szüleivel találkoznak. A tanfolyamot szervezőknek jelenteni kell név szerint, hogy kik jelentkeztek, az államtól ez alapján megkapják a megfelelő összeget a képzésekre, de azt nem tudni, mi történik később, ha a csoport fele lemorzsolódik.
A kérdésre, hogy mi indokolhatta az örökbefogadók sorrendjének megváltoztatását, sem Székely Zsuzsanna, sem más megkérdezett szakember nem tudja a magyarázatot, mert a törvény alapján eddig is a legalkalmasabb jelentkezőt kellett megkeresni. Kásler miniszter napokban megjelent rendelete szerint, mostantól ha egy megye területi gyermekvédelmi szakszolgálata (tegyesz) nem talál saját körzetében olyan házaspárt, amelyik alkalmas a gyermek felnevelésére, akkor a következő körben az országos listában nézik meg a házaspárokat és csak akkor kerülhet szóba egy egyedülálló jelentkező, ha itt is kudarcot vall az egyeztetés. Ebből a szempontból az élettársak egyedülállónak minősülnek. Ezek a körök a gyakorlati szakemberek szerint nem rövidítik, hanem éppen meghosszabbítják az eljárást, holott az a cél, hogy az állami intézetekből minél többen minél korábban családba kerüljenek. Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy így megtalálják a legalkalmasabb örökbefogadókat, mert a korábbi adatok azt mutatják, nem egyszerű egymásra találni. Tavaly év végén 1899 örökbe fogadható kiskorú volt a nyilvántartásban, a KSH nem közli, mekkora volt a romák aránya, csak azt, hogy közülük 943 már tíz éven felüli, 466 pedig fogyatékos volt, s a gyermekre váró magyarok őket nem akarják hazavinni. A szülőnek jelentkezők listáján egy évvel korábban 2800 név szerepelt, s az utóbbi két évben nagyjából ezer-ezer örökbefogadást engedélyeztek. A statisztika javításához tehát épp a tanfolyamokon megtanulható nagyobb elfogadásra lenne szükség.
Korábban a Gyermekjogi Koalíció 16 tagszervezete és a Szociális Szakmai Szövetség Etikai Kollégiuma is levélben hívta fel Fülöp Attila szociális államtitkár figyelmét arra, hogy a módosítások egy része nem a gyermekek érdekét szolgálja, s az eljárások a jogi gyorsítás ellenére a szakemberhiány miatt ezután sem lesznek rövidebbek. Mindezek ellenére az Emmi ragaszkodik a meghozott döntésekhez, kérdéseinkre azt felelték: „az örökbefogadói tanfolyam mindenki számára ingyenes és szabadon választható, ami előnyt jelent azoknak a nevelőszülőknek, akik olyan gyermeket fogadnak örökbe, aki már korábban is náluk élt gondoskodásban”. Azt azonban a sorok közt ők is elismerik, hogy a törvény alapján eddig is a házaspárok élveztek elsőbbséget az örökbe adásnál.
