Korainak bizonyult a kormány öröme a nyári javuló munkaerőpiaci adatok kapcsán, a szeptember ugyanis többhónapnyi felfelé ívelés után ismét romló tendenciát mutat. A KSH legfrissebb adatai szerint ekkor 222 ezren voltak munka nélkül, ami augusztushoz képest 37 ezres, tavaly szeptemberhez képest 57 ezres növekedés. A munkanélküliségi ráta így 4,7 százalékra emelkedett. A foglalkoztatottak száma eközben 4 millió 482 ezer volt, ami augusztushoz képest 32 ezerrel, tavaly szeptemberhez képest pedig 24 ezerrel kevesebb dolgozót jelent. A kormány illetékesei persze szeretnek azzal érvelni, hogy a foglalkoztatotti létszám megegyezik a januárival, azaz a vírus megjelenése előttivel, ám ez az érvelés a naptárhatás miatt meglehetősen sántít. A nyári hónapokban a szezonális munkák miatt ugyanis általában többen dolgoznak, így az adatokat érdemes inkább éves alapon összevetni. A romló szeptemberi adatok is valószínűleg inkább még a szezonális hatásnak tudhatók be, és egyelőre kevésbé a járvány második hullámának. Igaz, a határzár már érezteti hatását, hiszen a Magyarországról külföldre ingázó munkavállalók száma ismét megcsappant.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a második hullám hatásai az őszi hónapokban ismét negatívba fordíthatják a nyári kedvező trendet, ennek minimális jele látszik már szeptemberben. Munkaerő-közvetítői és szakszervezeti források alapján továbbra is vannak eseti leépítések, és a második hullámban lesznek is még elsősorban a vendéglátáshoz kapcsolódó szektorokban. Ugyanakkor, aki elveszti az állását, többségben gyorsan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában. Igaz, jellemzően már csak ugyanakkora, vagy kisebb fizetésért, így a korábbi bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog – hívta fel a figyelmet az elemző.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ráadásul 100 ezerrel több - összesen 323 400 - munkanélkülit tartottak nyilván szeptemberben, mint amennyit a KSH „megtalált”. A regisztrált álláskeresők száma ugyanakkor negyedik hónapja folyamatosan csökken, októberben már „csak” 306 ezren voltak. Ez ugyanakkor még mindig csaknem 67 ezerrel több álláskeresőt jelent, mint tavaly ilyenkor. Eközben szeptemberben 822, októberben 970 személyt érintő csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégek.
Az NFSZ és a KSH adatai közti jelentős különbség oka, hogy míg előbbi a munkaügyi hivataloknál ténylegesen bejelentkezett álláskeresők számát mutatja, addig utóbbi önbevallásos alapon méri, keresett-e munkát az elmúlt héten a munkaerőfelmérésben megkérdezett illető vagy sem. A foglalkoztatotti létszám hasonlóan csalóka képet fest, hiszen a KSH már azokat is a foglalkoztatottak közé sorolja, akik saját bevallásuk szerint az elmúlt héten legalább egy órát fizetségért dolgoztak. Sok esetben ez a munkavégzés a klasszikus értelemben vett foglalkoztatottságtól igencsak távol álló formában zajlik. Az idei első félévben például a munkaügyi ellenőrök a vizsgált dolgozók több mint 15 százalékát kapták feketefoglalkoztatáson, ami az elmúlt tíz év legmagasabb aránya, pedig jóval kevesebb céget és dolgozót ellenőriztek. Összesen 6 718 munkáltatót vizsgáltak, és ezek 70 százalékánál fel is tártak valamilyen munkaügyi jogsértést, ami az ott dolgozók csaknem kétharmadát, mintegy 28 400 főt érintett.
Az innovációs tárca foglalkoztatásfelügyeleti főosztályának jelentése szerint ezekből az adatokból ugyanakkor nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mivel a járvány miatt tavasszal csak a már megkezdett ellenőrzéseket zárták le és a panaszokat vizsgálták ki, ami „jellemzően több szabálytalanság megállapítását eredményezi”.
A korlátozások feloldása után, június 22. és július 10. között ugyanakkor a hatóság egy, kifejezetten a munkavállalók jogviszonyának rendezettségére irányuló célellenőrzést is lefolytatott. Ekkor 966 vállalkozást és 2 971 munkavállalót vizsgáltak, és a munkáltatók 77 százalékánál tártak fel a dolgozók 66 százalékát érintő munkaügyi jogsértést. Bármilyen meglepő, ezek a rendkívül magas számok kedvező tendenciát mutatnak, hiszen a szabálytalan munkáltatók aránya az elmúlt hat évben most volt a legalacsonyabb, a jogsértéssel érintett munkavállalók aránya pedig a második legalacsonyabb. A feketefoglalkoztatás terén ugyanakkor továbbra sem javult a helyzet: minden harmadik dolgozó jogviszonya rendezetlen volt, ami az elmúlt hat év második legrosszabb eredményét jelenti.
A rendezett munkaviszonynak most kiemelt jelentősége volna, hiszen az elbocsátottaknak csak a bejelentett munkabér után jár az egyébként meglehetősen szűkmarkú álláskeresési ellátás. Sok állás nélkül maradt dolgozó emiatt nem is regisztráltatja magát a munkaügyi hivataloknál, így a hivatalos adatok valószínűleg nem tükrözik hűen a munkanélküliség valódi mértékét.
