Németország;Angela Merkel;koronavírus;Friedrich Merz;Jens Spahn;

- Kifigurázzák a német Trumpot

Friedrich Merz, a CDU igen konzervatív politikusa nehezen tud beletörődni abba, hogy elhalasztották a kereszténydemokraták elnökválasztását. Szerinte háborút indítottak vele szemben.

A CDU-t általában az különbözteti meg más német párttól, hogy a vitákat nagyon ritkán viszik a nyilvánosság elé. Most azonban komoly perpatvar támadt a kereszténydemokratáknál azután, hogy bejelentették: a járvány tombolása miatt 2021 elejére halasztják a december 4-re tervezett elnökválasztást, így addig Annegret Kramp-Karrenbauer marad a párt élén. Amint Ralph Brinkhaus, az uniópártok frakcióvezetője fogalmazott, ez olyan, mint amikor valaki lelkiismeretesen készül a vizsgára, amiről aztán kiderül, hogy későbbi időpontban rendezik meg. Paul Ziemiak, a CDU főtitkára a Deutschlandfunknak röviden csak annyit mondott: a járvány miatt határoztak így.

Az elnökjelöltek tudomásul vették a döntést, egy kivétellel. A hivatalos magyarázattal nem érte be a legkonzervatívabbnak tartott elnökjelölt, Friedrich Merz. Úgy vélte, mindenképpen dönteni kell a kereszténydemokraták új vezetőjének személyéről, akár digitális formában, az interneten keresztül. De később, a különböző televízióknak adott interjúiban ennél tovább is ment. Úgy fogalmazott, hogy a halasztás egyértelműen ellene irányult. A pártvezetés, a „berlini establishment” ugyanis háborút indított ellene, hogy megakadályozza a CDU elnökévé való megválasztását. Szerinte már csak azért is meg lehetett volna rendezni az elnökválasztást, mert az egykor Dárdai Pál által edzett berlini focicsapat, a Hertha BSC ezer résztvevővel rendezett küldöttgyűlést. (Lényegében ugyanannyian vettek részt, mint amennyi küldött hivatalos a CDU elnökválasztására.) Ez az érv azért sántít, mert Németországban is most kezd egyre vészesebb adatokat produkálni a második hullám, igaz, az ország egyelőre ismét sokkal jobban kezeli a járvány hatásait, mint Nagy-Britannia, Franciaország vagy Spanyolország.

Angela Merkel kancellár nem szólt hozzá a kérdéshez, elvégre 2018 decembere óta már nem a CDU elnöke, de pontosan tudni lehet, mit is gondol erről. Eleve nem rokonszenvez Merz konzervatív nézeteivel és agresszív fellépésével. De azt is látni, hogy a járványt rendkívül empatikusan kezeli, így minden bizonnyal úgy véli: a jelenlegi helyzetben csak másodlagos, hogy kinek az irányításával vág bele a párt a jövő szeptemberi parlamenti választás kampányába.

A testvérpárt, a CSU sem szólt bele a kérdésbe, ezt a kereszténydemokraták belső ügyének tartja, de a Keresztényszociális Unió politikusainak megnyilvánulásaiból egyértelműen az derül ki, hogy finoman fogalmazva nem Merz kifakadásával értenek egyet. Markus Söder azt közölte ugyan, nincs mondanivalója, de a múltban már nem egyszer utalt közvetetten arra, hogy távol áll tőle Merz politikája. Alexander Dobrindt, a CSU frakcióvezetője arról filozofált, milyennek kell lennie egy jó vezetőnek. Mint fogalmazott, ha valaki a legfelsőbb pozíciókba törekszik, akkor számolnia kell azzal, hogy nem minden alakul a tervek szerint. „A fontos pozíciók betöltése művészetéhez az is hozzátartozik, hogy az ember ura a váratlan helyzetnek” – tette hozzá. Ezzel arra utalt, hogy Merz nem éppen kivételes önmérsékletről tett tanúbizonyságot. A CSU-nál idegenkedve szemlélik Merz agresszív fellépését. Ha őt választanák meg a CDU elnökének, kizárt, hogy a kancellárjelöltséget átengedné Södernek, márpedig a CSU elnöke erősen kacérkodik azzal a gondolattal, hogy a jövő őszi parlamenti választás után a német fővárosba tegye át székhelyét.

Merz stratégiája igen veszélyes. Mintha elirigyelte volna a populista politikusok stratégiáját: nekimegy a pártvezetésnek, áldozatnak állítja be magát, az emberek érzelmeire hat. Bár a két másik pártelnökjelöltnél, Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökénél és Norbert Röttgen egykori környezetvédelmi miniszternél is népszerűbb, a CDU tagságának 40 százaléka őt támogatja, egy elnökválasztás során mégsem biztos a megválasztása, mert a küldöttek inkább szavaznának olyasvalakire, aki közel áll a jelenlegi pártvezetéshez. Ez pedig Laschet. Ráadásul őt támogatja a rendkívüli népszerűségre szert tett egészségügyi miniszter, Jens Spahn, akit Laschet alelnökjelöltjének tett meg. Fiatal politikus, aki később is lehet kancellár.

Merz fellépésével megosztja a pártot, ez pedig visszaüthet a következő hónapokban. A CDU ugyan biztosan vezet, 34-36 százalékkal, de a Zöldek is egyre erősebbek, ismét magukra találtak a tavaszi kisebb visszaesés után. 18-21 százalékon mérik a környezetvédőket, s népszerűségük folyamatosan megy felfelé.

Friedrich Merz érezhetően azokat is elbizonytalanította, akik eddig rokonszenveztek vele. A Twitteren a konzervatív politikuson élcelődnek, egyesek sauerlandi (Észak-Rajna-Vesztfália tartomány egy része, az itt található Brilon nevű településen született) Trumpnak nevezték és azzal vádolják, hogy tönkre akarja tenni a CDU-t.

Egykor a sztárokkal teletűzdelt Bayern München labdarúgócsapatát nevezték FC Hollywoodnak, mert a játékosok többet voltak elfoglalva a saját ügyeikkel, mint a csapattal. A CDU-nál éppen ettől a sorstól tartanak, hiszen a tapasztalat azt mutatja: súlyos károkat okoz bármilyen pártnak az egyénieskedés, amikor háttérbe szorul a köz, a csapat érdeke.  

Szüld meg, és temesd el – ezt a terhet helyezné lengyel anyák vállára a katolikus egyházzal összeboruló kormánypárt.