Múlt csütörtök óta tartanak a demonstrációk Lengyelországban. Ezen a napon hirdette ki az alkotmánybíróság (két ellenvéleménnyel) ítéletét, amely szerint alkotmányellenes az abortusz törvény kitétele, amely megengedi a művi vetélést, ha a gyermek gyógyíthatatlan betegséggel, önálló életre képtelenül születne. Mindezt az élet védelmére hivatkozva, megfelelve a konzervatív katolikus dogmának.
Az ítélet csak azért születhetett meg, mert Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság párt (PiS) vezére engedélyezte képviselői egy csoportjának, hogy benyújtsák az indítványt a bíróságnak. Azóta férfiak és nők ezrei tüntetnek szerte az országban. A demonstrálók templomokban is demonstráltak, ahol összecsaptak a szélsőjobboldal verőlegényeivel.
A megmozdulások élére a "Nők sztrájkja" nevű mozgalom állt, amely - nevével ellentétben - egyszerre szólítja utcára minkét nem tagjait. "A nőket és férfiakat egyaránt érinti a lépés, amelyek ellen ezekben a napokban tömegek, tíz és tízezrek tiltakoznak." - magyarázta a Népszavának Magdalena Sroda a varsói egyetem filozófusa, etika professzor, a női jogokért folytatott harc jól ismert alakja. A mozgalmat mindenekelőtt „nemzedéki sztrájk”-nak tartja.
Sroda 1989 óta vesz részt az abortusz tiltását ellenző megmozdulásokban. "Volt idő, amikor mi demonstrálók legfeljebb tízen-tizenöten voltunk. Óriási változás történt azóta" - mesélte az aktivista. Szerinte félreértés a mostani tüntetéssorozatról női jogi mozgalomról beszélni, hiszen ez a kezdetektől politikai mozgalom, amely a megosztó, tekintélyelvű hatalom ellenében szerveződött. Sroda arról beszélt, hogy a jelenlegi hatalom alávetett állapotban akarja tartani a nőket, hogy ne dönthessenek a testükről, és a legutóbbi alkotmánybírósági határozat után arra kényszeríti a teherbe esett nőt, hogy súlyosan sérült gyermeket hozzon a világra. "A helyzet radikalizálódik a társadalomban, kulturális változás érlelődik, az emberek felismerik, hogy az így eltorzult állapotok csak akkor változnak, ha megszűnik a római katolikus egyház befolyása a politikai hatalomra" - vélekedett a nőjogi harcos. "Az utóbbi harminc évben akár jobboldali, akár baloldali, vagy liberális kormány volt hatalmon, mindegyik megfizette a harácsot az egyháznak. Ugyanis úgy gondolták, hogy anélkül nem lehet választást nyerni. Azt szoktam mondani: Isten mindenütt jelen van, kivéve a katolikus templomokban istentisztelet idején, mert ott egy jobboldali, autoriter politikai párt hangját hallani" - tette hozzá. Arra is felhívta figyelmet, hogy a tüntetők leginkább fiatalok, akik végre valóban világias államban akarnak élni.
A közhangulattal kapcsolatban Sroba elmondta: jelenleg egy észak-lengyelországi faluban tartózkodik, és azt tapasztalta, hogy vidéken is csapatostul mentek ki a tiltakozó nők és férfiak az utcára, a települések vagy városok központjába. "Ehhez nagyobb bátorság kell, mint a varsói tüntetéshez, ott az ember eltűnik a tízezrek között, itt könnyebben osztogatja a rendőr a pénzbüntetéseket. Az is fontos, hogy korábban az emberek itt nem voltak a PiS ellenfelei. Ez a változás sokakat felháborított és az utcára vitt vidéken is." - hangsúlyozta az aktivista.
Sroba csak találgatni tud azzal kapcsolatban, hogy miért most lépett a kormánypárt. Pár évvel ezelőtt, az úgynevezett „fekete tüntetések” megállították a PiS-t, amikor hasonló brutális változásokat akart bevezetni egyházi nyomásra. "Most talán arra számítottak, hogy a koronavírus járvány miatti bezártság megállítja a tüntetéseket, hatóságilag is tilossá tehetik a tömegmegmozdulásokat, utána pedig lecsillapodik a felháborodás" - magyarázta a filózofus. Azt sem zárta ki, hogy Kaczynski egyszerűen "élvez ilyen döntéseket hozni, élvezi a hatalmát." A Lengyelországot irányító pártelnök azonban Sroba meglátása szerint elveszítte a józan politikai ítélőképességét, hiszen a változás nem hozhat politikai hasznot a PiS-nek és demográfiai szempontból is káros. "Lengyelország amúgy is mély demográfiai hullámvölgyben van. Nem változtatott ezen a második gyerek után járó 500 zlotys (kb. 40 ezer forintos) családi pótlék sem.
Ezentúl még kevesebb nő akar teherbe esni, hiszen meg van a veszély, hogy súlyosan sérült gyereket kell szülnie és felnevelnie. Mert Lengyelországban nincs ehhez megfelelő szociális háttér, egyébként sincs elég bölcsőde, óvoda. Anyagilag is hatalmas teher ez az államnak" - fejtette ki Sroba. A nőjogi harcos arra is felhívta a figyelmet, hogy a katolikus egyház sem hajtotta különösebben aktívan a változást, az az Ordo Juris nevű szélsőséges csoport akciója volt. Az alkotmánybírósági ítéletet ettől függetlenül üdvözölték a püspökök.
Sroba egyáltalán nem csodálkozik azon, hogy a nacionalista szervezetek nemzeti őrséget szerveznek, hogy megvédjék a templomokat a tüntetőktől. "Évek óta látjuk, ahogy a neofasiszta szurkolói csoportok zarándoklatra gyűlnek dél-lengyelországi Czestochowába, hogy a szélsőségesen nacionalista, fajgyűlölő szervezetek a katolikus hit védelmezőinek tüntetik fel magukat. Lengyelország már nem csak arról híres, hogy itt van a legtöbb ördögűző." - mondta el lapunknak a nőjogi harcos.
